A Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) tagtelepüléseinek polgármesterei és az új, kompakt hulladékcsomagok (KHCS) acélkonténereit gyártó MVM OVIT Zrt. (OVIT), valamint az MVM Pa Zrt. munkatársai között szervezett találkozót a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.). A megbeszélés folyamán az OVIT munkatársai bemutatták az atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának szánt konténereket és részletesen beszámoltak a gyártási folyamatról.

Több alkalommal beszámolt az RHK Kft. arról, hogy Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban új hulladéktárolási koncepció bevezetésén dolgoznak a szakemberek. A kis és közepes aktivitású, atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok tárolása az eddig megszokott vasbeton konténeres megoldás helyett, úgynevezett kompakt hulladékcsomagokban történik a jövőben. Az innovatív megoldás során 4 darab 200 literes radioaktív hulladékkal teli hordó kerül egy merevített falú fém konténerbe, amelyben a kihasználatlan üres teret is feltöltik folyékony radioaktív hulladékkal szilárdított cementpéppel, még a paksi atomerőműben. Ezeknek az acélkonténereknek a gyártásáról számolt be részletesen Révfalvi Csaba, az OVIT projektvezetője. Mint elmondta a konténerek mérete 1346x1346x1032 milliméter, súlyuk 600 kilogramm. A millimétert fontos kiemelni, hiszen nagyon szigorú pontosággal kell dolgozni. A konténereket emelőeszköz segítségével fogják mozgatni az atomerőműben és Bátaapátiban is, ezért mind a 4 sarkába esztergált emelőcsapokat szereltek be, amelyeknek síkbeli tűrése egymáshoz képest 0,5 milliméter, amely a szakmában nagyon szigorú hatérértéknek felel meg. A különböző alkatrészek gyártása során mindig számolni kell valamilyen nagyságú hibával, amelynek oka lehet többek között akár egy szerszámgép beállításának pontatlansága vagy kopása. Ezért fontos a tűrés, amely meghatározza az alkatrész tervezett és valós mérete közötti legnagyobb megengedhető eltérést. Maguknak az emelőcsapoknak a pozícióját átlók segítségével határozzák meg, ez esetben a tűréshatár +-1 milliméter. Az emelőcsapoknak más szerepük is van: a KHCS-k egymás tetejére kerülnek majd a végleges tárolás folyamán. A pontos illeszkedés érdekében a konténerek aljába 4 perselyt szerelnek, melyeknek síkbeli és átlós tűrése is megegyezik az emelőcsapokéval. Ezekbe a perselyekbe illeszkednek pontosan az emelőcsapok, így minden konténer pontosan ráilleszthető egy másik konténerre. A konténerek előállítása nem csak automatizáltan történik, nagyon sok az élő munka is: csaknem 140 méter hegesztési varrat van minden egyes darabon. Ez a folyamat nagy precizitású hegesztő asztalokon történik, párhuzamosan 8 helyen. Az egyes alkatrészeket előre gyártják az OVIT munkatársai, melyek között olyan is van, amelyet lézerrel kell kivágni. Magát az összeállítást saját fejlesztésű sablonokban végzik: külön asztalokon készül a konténer alja, teteje, oldala, majd ezekből az egységekből állítják össze a konténer vázát, melyet végül belemezelnek.

Darabos Józsefné, Bátaapáti polgármestere, a TETT elnöke a látottak kapcsán kiemelte, hogy megnyugtató számukra az a precíz, magas színvonalú technológia, amelyet az új hulladékcsomagok kapcsán bemutattak számukra, hiszen ez a biztonság záloga. Mint elmondata, a TETT feladata közvetíteni az NRHT munkájával érintett lakosság felé ezeket az eredményeket, így biztosítva a bizalmat, a nyugodt szakmai hátteret, mely az eredményes munkához vezet.