Milliméter a tűréshatár az új koncepció acélkonténereiben
2019. október 08, keddA Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) tagtelepüléseinek polgármesterei és az új, kompakt hulladékcsomagok (KHCS) acélkonténereit gyártó MVM OVIT Zrt. (OVIT), valamint az MVM Pa Zrt. munkatársai között szervezett találkozót a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.). A megbeszélés folyamán az OVIT munkatársai bemutatták az atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának szánt konténereket és részletesen beszámoltak a gyártási folyamatról.
Több alkalommal beszámolt az RHK Kft. arról, hogy Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban új hulladéktárolási koncepció bevezetésén dolgoznak a szakemberek. A kis és közepes aktivitású, atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok tárolása az eddig megszokott vasbeton konténeres megoldás helyett, úgynevezett kompakt hulladékcsomagokban történik a jövőben. Az innovatív megoldás során 4 darab 200 literes radioaktív hulladékkal teli hordó kerül egy merevített falú fém konténerbe, amelyben a kihasználatlan üres teret is feltöltik folyékony radioaktív hulladékkal szilárdított cementpéppel, még a paksi atomerőműben. Ezeknek az acélkonténereknek a gyártásáról számolt be részletesen Révfalvi Csaba, az OVIT projektvezetője. Mint elmondta a konténerek mérete 1346x1346x1032 milliméter, súlyuk 600 kilogramm. A millimétert fontos kiemelni, hiszen nagyon szigorú pontosággal kell dolgozni. A konténereket emelőeszköz segítségével fogják mozgatni az atomerőműben és Bátaapátiban is, ezért mind a 4 sarkába esztergált emelőcsapokat szereltek be, amelyeknek síkbeli tűrése egymáshoz képest 0,5 milliméter, amely a szakmában nagyon szigorú hatérértéknek felel meg. A különböző alkatrészek gyártása során mindig számolni kell valamilyen nagyságú hibával, amelynek oka lehet többek között akár egy szerszámgép beállításának pontatlansága vagy kopása. Ezért fontos a tűrés, amely meghatározza az alkatrész tervezett és valós mérete közötti legnagyobb megengedhető eltérést. Maguknak az emelőcsapoknak a pozícióját átlók segítségével határozzák meg, ez esetben a tűréshatár +-1 milliméter. Az emelőcsapoknak más szerepük is van: a KHCS-k egymás tetejére kerülnek majd a végleges tárolás folyamán. A pontos illeszkedés érdekében a konténerek aljába 4 perselyt szerelnek, melyeknek síkbeli és átlós tűrése is megegyezik az emelőcsapokéval. Ezekbe a perselyekbe illeszkednek pontosan az emelőcsapok, így minden konténer pontosan ráilleszthető egy másik konténerre. A konténerek előállítása nem csak automatizáltan történik, nagyon sok az élő munka is: csaknem 140 méter hegesztési varrat van minden egyes darabon. Ez a folyamat nagy precizitású hegesztő asztalokon történik, párhuzamosan 8 helyen. Az egyes alkatrészeket előre gyártják az OVIT munkatársai, melyek között olyan is van, amelyet lézerrel kell kivágni. Magát az összeállítást saját fejlesztésű sablonokban végzik: külön asztalokon készül a konténer alja, teteje, oldala, majd ezekből az egységekből állítják össze a konténer vázát, melyet végül belemezelnek.
Darabos Józsefné, Bátaapáti polgármestere, a TETT elnöke a látottak kapcsán kiemelte, hogy megnyugtató számukra az a precíz, magas színvonalú technológia, amelyet az új hulladékcsomagok kapcsán bemutattak számukra, hiszen ez a biztonság záloga. Mint elmondata, a TETT feladata közvetíteni az NRHT munkájával érintett lakosság felé ezeket az eredményeket, így biztosítva a bizalmat, a nyugodt szakmai hátteret, mely az eredményes munkához vezet.