Ismét munkában a fúrógép

2020. október 30, péntek

Közel 3 év szünet után folytatódik a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) földtani kutatása, hogy kiderüljön, alkalmas-e a vizsgált terület egy radioaktív hulladékok számára építendő mélységi geológiai tároló számára. E kiváló vízzáró tulajdonsággal rendelkező kőzet az eddigi vizsgálatok alapján biztonságos környezetet nyújthat a hosszú élettartamú és nagy aktivitású radioaktív hulladékok, illetve kiégett fűtőelemek számára, azonban az 500 és 1000 m közötti mélységben tervezett tároló megfelelőségét csak mélyfúrásokkal és az azokban végzett helyszíni vizsgálatokkal lehet bizonyítani. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. megrendelésére, a Mecsekérc Zrt. kivitelezésében 2020. októberétől 3 új kutatófúrás létesül.

A felszíni földtani kutatás során a megismerés legfontosabb létesítményei a mélyfúrások. A kutatófúrások tervezett mélységét az adott fúrás célja, valamint az előzetesen rendelkezésre álló földtani ismeretek alapján határozzák meg. A végleges talpmélységet a fúrás során tapasztalható földtani viszonyok (a fúrás által harántolt kőzetrétegek) alapján pontosítják. Az alapos tervezés, gondos előkészítés ellenére mindig igazodni kell a geológiai adottságokhoz, vagy ahogy a szakmában dolgozók mondják: „alkalmazkodni kell ahhoz, hogy mit mutat a hegy”. A földtani gát védelme érdekében a mélyfúrásokat lehetőleg úgy telepítjük, hogy azok ne érintsék közvetlenül a tároló kialakítására potenciálisan alkalmas elhelyezési zóna központi részét, hanem annak a peremére kerüljenek.  

E szempontok figyelembevételével jelölték ki a most lemélyítésre kerülő három fúrás helyszínét is. A Kővágószőlősről Hetvehelyre vezető műút mellett, Boda külterületén egy 850 méteres (BAF-3) és egy 1600 méteres (BAF-3A) fúrólyuk mélyül. A harmadik kutatófúrást (BAF-4) Bükkösdön, Szentdomján közelében alakítják ki. Ennek tervezett mélysége 800 m. A fúrási munkák várhatóan a jövő év őszéig tartanak. 

 A fúrásokat nagy teljesítményű fúrógéppel mélyítik, amely alkalmas arra, hogy a fúrószár belsejéből az úgynevezett fúrómagot a felszínre juttassa. A koronafúró – amelynek induló átmérője nagyjából 12 cm – ipari gyémánt szemcséket tartalmaz, amelyet forgatva „ledarálja” a mag körül a kőzetet, így biztosítva a fúrás előrehaladását. A fúráshoz öblítővizet használnak, amelynek kiválasztásánál ügyelni kell, hogy összetételét tekintve hasonlítson a mélyen található rétegvizekre, ne befolyásolja ezek későbbi vízkémiai elemzését. 

A fúráson egy nap alatt átlagosan 10 méter fúrómagot hoznak a felszínre. Nem az előrehaladás gyorsasága a cél, hanem hogy épségben kerüljenek a felszínre a fúrómagok, amelyeken számtalan vizsgálatot végeznek el a szakemberek. 

A kisebb mélységű BAF-3 végig magfúrásként mélyül. Ez a fúrás elsősorban nem a BAF, hanem a felette elhelyezkedő Kővágószőlősi Homokkő Formáció vizsgálatát biztosítja, és csak mintegy 50 m-t mélyül a BAF ép kőzeteibe. Tervezett maximális mélysége 850 m. A BAF-3 mélyítését megelőzően egy 22,5 m mélységű talajvíz figyelő kút létesült, amelyben a vízszint 21 m mélyen található, ami jó egyezést mutat az előzetes szakértői várakozásokkal. E kismélységű fúrás célja a talajvízszint megfigyelési lehetőségének biztosítása a BAF-3 és BAF-3A fúrások befejezéséig. 

A fúráspár mélyebb tagja, a BAF-3A fúrás mélyül másodikként, mintegy 15-20 m-re az előzőtől. Ezt a fúrást a felső szakaszán nem kell magfúrással mélyíteni, hiszen a szükséges információ már rendelkezésre áll a BAF-3 fúrásból, az alsó szakaszán viszont szintén fúrómagokat gyűjtünk. A tervek szerint ez a fúrás a BAF teljes vastagságán keresztülhalad, így mélysége várhatóan 1600 m lesz.  

A két fúrás fúráspárként történő kialakításának több szakmai előnye is van. Egyrészt lehetővé válik a közeli fúrásokban harántolt képződmények térbeli változékonyságának értékelése. Másrészt az elsőnek lemélyülő, kisebb mélységű fúrólyukba telepített vízföldtani észlelőrendszerrel megfigyelhető és értékelhető lesz a fúráspár mélyebb tagjának kivitelezése által előidézett hatás is. Így fontos, és más módon nem megszerezhető helyszíni adatokat kapunk a BAF és a felette elhelyezkedő kőzet egyes vízföldtani paramétereiről. 

A harmadik kutatófúrás (BAF-4) mélyítése már gyakorlatilag a BAF-ban indul, és az előzetes tervek szerint a 800 méteres mélységig teljesen át is halad rajta. 

A fúrásokban helyszíni mélyfúrás-geofizikai, pakkeres hidraulikai, geotechnikai méréseket végeznek, a kinyert fúrómagokból vett minták pedig laboratóriumokba kerülnek, ahol ásvány-kőzettani, kőzetfizikai, kőzetmechanikai és egyéb vizsgálatokra kerül sor.