Hosszas előkészítés, tervezés és közbeszerzési eljárás eredményeképp 2019. év végén Társaságunk vállalkozási szerződést kötött a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) III. ütem 3. fázis (25-28. számú növelt kapacitású tárolókamrákat magában foglaló új modul) bővítési munkáira.

A KKÁT egy felszíni, MVDS (moduláris kamrás száraz tároló) típusú létesítmény, amely a 3,2 méter hosszúságú, hatszög keresztmetszetű, 220 kg névleges tömegű kiégett fűtőelemeket átmenetileg fogadja. A kazetták egyesével acél tárolócsövekbe kerülnek, amelyeket kamrák ölelnek körül körülbelül másfél méter vastag vasbeton fallal.

A tároló az atomerőmű igényeihez igazodva, folyamatosan bővíthető úgy, hogy közben az üzemeltetés is zavartalanul folyik. Az eredeti tervek szerint 33 kamrában 14 850 tárolócső sorakozott volna háromszög elrendezésben, mindegyikben 1-1 kiégett fűtőelem (450 tárolócső/kamra). Azonban, ezeket a terveket átírta a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása, illetve egyéb, az erőműben már elvégzett, vagy esetleges jövőbeni fejlesztések. Az aktuális számítások szerint 17 716 férőhelyre lesz szükség az atomerőmű 50 éves üzemideje alatt. A kapacitásnövelés tervezése során szempont volt az, hogy a megemelkedett darabszám elférjen az eredetileg tervezett 33 kamrában. Ez úgy valósul meg, hogy az első 16 kamrában 450 darab tárolócső/kamra található (I. ütem és II. ütem), a 17-24. számú kamrák már 527 darab fűtőelemet képesek befogadni kamránként a négyszög kiosztásúra módosított elrendezésnek köszönhetően (III. ütem 1. és 2. fázis), míg a jövőben megépülő 9 darab kamra már 703 kazetta tárolását teszi lehetővé minden egyes kamrában, ismét háromszög elrendezést alkalmazva (III. ütem 3. és 4. fázis).

Társaságunk 2012-ben megvizsgálta a KKÁT jelenlegi MVDS típusától eltérő, alternatív száraz tárolási technológiára történő átállás lehetőségét, célszerűségét, és elvetette azokat. Ehelyett a meglévő megoldás továbbfejlesztése mellett döntött, a fent leírtak szerint. Mivel ezzel a megoldással a kamrák térfogata változatlan, ezért a tárolócsövek közelebb kerülnek egymáshoz, így különösen oda kell figyelni a kazetták hőtermelésére a tárolás folyamán. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a minimum 26 éve pihentetett kazetták, melyeknek már kisebb a hőtermelésük, az első kamrákból majd fokozatosan átkerülnek az újabb kamrákba, ahol nem okoz problémát, hogy közelebb helyezkednek el egymáshoz. Az újonnan a KKÁT-ba szállított fűtőelemek pedig majd ismét az első kamrákba kerülnek. A program megvalósítása során a már megszokott biztonsági feltételek adottak maradnak, miközben több milliárd forintos megtakarítást eredményez a fejlesztés.

A most épülő, növelt kapacitású tárolómodul (25-28. kamrák) gépésztechnológiai rendszerei több szempontból is eltérnek a korábban megépült modulok kialakításától. A módosítás a betöltő fedélzet teljes konstrukcióját érintette. A korábbi, betonnal kitöltött acélszerkezetű betöltő fedélzeti elem egy 360 mm vastagságú tömör acél fedélzettel és alatta egy árnyékoló betonnal kitöltött – a korábbihoz hasonló, de annál vékonyabb – acél fedélzettel lett helyettesítve. Ez biztosítja a szükséges gamma- és neutronsugárzás árnyékolást. Egy kamrát négy darab betöltő fedélzeti szerkezet zár le. A módosítás értelmében a három fedélzeti elem egyenként 185 tárolócső átvezetést tesz lehetővé, míg a negyedik 148 csövet, így egy kamrába 703 darab tárolócső helyezhető be 295 mm-es háromszög rácsosztás távolsággal. A tárolócsövek osztásának megfelelően változtak a betöltő fedélzetekhez tartozó alátámasztó lemezek (tüskés lemezek) is, amelyek pozícionálják a tárolócsöveket.

További jelentősnek mondható változtatáson esett át a tárolócső árnyékoló záródugó tervezett kialakítása. Hasonlóan a betöltő fedélzeti elemek kialakításához, a tárolócső árnyékoló záródugó alsórész is beton kitöltéssel készül a megfelelő gamma- és neutronsugárzás árnyékolás biztosítására.

A technológiai elemek gyártása során több új, korábban ezen a területen ismeretlen tevékenység lép a folyamatba, aminek végrehajtása különös technológiai fegyelmet és gyártói kompetenciát követel. Ilyen például a betöltő fedélzeti elemek alsó részének betonnal való kitöltése, ami a korábbihoz képest nem a helyszínen, hanem még a kiszállítás előtt, a gyárban kerül végrehajtásra. Hasonló újdonság a gépésztechnológiai gyártásban a tárolócső záródugó alsórész betonnal való kitöltése, ami 2 108 db záródugó kitöltését jelenti, elemenként ~10 liter betonnal. Az újfajta kialakítást, illetve a betonnal való megfelelő kitölthetőséget nagyminta kísérletekkel kell igazolni mind a betöltő fedélzeti elemek, mind a tárolócső záródugó alsórészek esetében.

A kivitelezés jelenleg a szerződéses ütemterv szerint halad, a projekt várhatóan 2024. május végi határidőre elkészül. Az idei évben megtörténnek a nagyminta kísérletek, beadásra kerülnek a gyártási engedélykérelmek az Országos Atomenergia Hivatal felé, a helyszínen pedig elkészül az alaplemez szigetelés és az alaplemez vasbeton szerkezete, illetve elkezdődnek a felmenő vasbeton szerkezet 2,4 méter szint alatti részeinek betonozási munkái is.