A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) megbízásából készített közvélemény-kutatáshoz 1 000 fő személyes megkérdezésével gyűjtött adatokat a Kutatópont Kft. a Nyugat-Mecsekben, a kutatási terület térségében.

– Az RHK Kft. tájékoztatási tevékenységének célja, hogy megteremtse a társadalmi elfogadottságot a Társaság feladatai iránt. Ehhez elengedhetetlen az, hogy tudjuk, a munkánkkal érintett települések lakosai mit gondolnak rólunk, hogyan viszonyulnak hozzánk. A közvélemény-kutatások lehetőséget teremtenek arra, hogy statisztikailag is rögzítsük az emberek attittüdjét, annak változásait az évek folyamán, így a későbbiekben az ő véleményükre építhetjük fel kommunikációs stratégiánkat – elemezte a módszert Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs osztályvezetője.

A novemberben zajló lekérdezés során 20 perces kérdőívet válaszoltak meg a résztvevők. A célcsoportot a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás (NYMTIT) tagtelepüléseinek (Bakonya, Boda, Bükkösd, Cserdi, Cserkút, Dinnyeberki, Helesfa, Hetvehely, Ibafa, Kővágószőlős, Kővágótöttös) azon lakosai alkották, akik betöltötték a 18. életévüket.

A megkérdezettek 78 %-a hallott arról, hogy felmerült a lehetősége annak, miszerint a Nyugat-Mecsek térségében akár kiégett fűtőelemeket helyeznének el. Kissé csökkent ez a szám a legutóbbi felmérés óta, hiszen akkor 82%-ban értesültek egy jövőbeni tároló lehetőségéről a térségben. – Kissé csalódott vagyok – mint mindig – ha valamely mérőszámunk romlik a korábbiakhoz képest, de számítottunk rá, hogy az elmúlt két év pandémia okozta tájékoztatási neházségei érződni fognak a Térségben – nyilatkozta az adatokkal kapcsolatban Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs osztályvezetője. – Mivel a térségben csak kevéssé látványos kutatási tevékenység folyik, így nincsenek olyan szembetűnő nyomai a jelenlétünknek, mint egy működő tároló esetén. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg folyó munkákba a helyiek még nem tudnak bekapcsolódni, tehát ez a fajta kommunikációs vonal is hiányzik. Ezért mindig kiemelten figyeltünk arra, hogy minél többször próbáljunk személyesen jelen lenni a lakosság életében, hogy megteremtsük a szemtől szembeni párbeszéd lehetőségét, azonban a világjárvány megfosztott bennünket ezektől az eszközöktől az elmúlt időszakban – tette hozzá magyarázatként az osztályvezető.

Ennek ellenére elégedettségét is kifejezte, hiszen míg 2018-ban a válaszadók 9 %-a nyilatkozott úgy, hogy mindenképp elutasítja a kutatásokat és 18 % -a fogalmazta meg, hogy tart a kutatásoktól, addig a mostani kiértékelésben az előbbi szám 5 %-ra, az utóbbi 8 %-ra csökkent. Ezt jelentős és kimagasló eredményként értékelte a kommunikációs szakember, hiszen elmondása szerint szakmájában úgy tartják, hogy az emberek érzelmi elkötelezettségén nagyon nehéz és hosszú folyamat változtatni, ezért nem is remélte, hogy ezek a számok ilyen radikálisan csökkenek.
– Természetesen nem szabad túlságosan elbíznunk magunkat, hiszen együtt mégis csak 13 %-ot tesznek ki a fenti értékek. Bár úgy tartja a fáma, hogy vannak, akiket képtelenség meggyőzni valamiről, ennek ellenére az a célunk, hogy még tovább csökkentsük a kétkedők számát. Amíg csak egy embert találunk, aki inkább negatív érzelmekkel rendelkezik tevékenységünk iránt, vagy ne adj isten fél, addig nekünk van feladatunk! – hangsúlyozta a kedvező eredmények ellenére az osztályvezető.

A félelmek köre egyébként nem változott, akár csak a korábbi években, most is a környezetszennyezés, sugárzásveszély, az egészségkárosodás kockázata aggasztja a kétkedőket. – Lehetősége volt a megkérdezetteknek megfogalmazni félelmeiket, gondolataikat, és természetesen, ha már megkérdeztük erről őket, akkor válaszolni is fogunk a felmerült kérdésekre. A következő lapszámokban tervezzük egy átfogó cikk megjelenését, amely körbejárja azokat a kérdésköröket, ahol a legtöbb kérdés merült fel – emelte ki Honti Gabriella. 

Egy másik fontos, távolba mutató téma már magának a tárolónak az elfogadottságával foglalkozik. Ennek kapcsán az 1000 megkérdezett térségi lakos közel kétharmada fogalmazta meg, hogy elfogadná a jövőbeni tároló üzemelését, ha a kutatási eredmények alátámasztják a helyszín alkalmasságát – ez az érték meghaladta a kétharmadot 3 évvel ezelőtt.  – Kis elmozdulás mutatkozik ebben a nagyon fontos statisztikai adatban, azonban számunkra jó hír, hogy a megfelelő kutatási eredmények esetén, a beruházásokat követően, a 2060-as években kezdhetne üzemelni a tároló, tehát sok időnk van még arra, hogy megértsünk a felmerülő kérdéseket és reagáljunk azokra – hívta fel a figyelmet a jövőbeni feladatokra Honti Gabriella. Ennek kapcsán a megoldást a szakemberek térségben való megjelenésében látja, hiszen mindössze 8 százaléknyi azoknak a száma, akik nem tartják hitelesnek és megbízhatónak a geológiai kutatások eredményeit, valamint a térségben kutató tudósokat jelölték meg a megbízhatóság zálogaként. 

A kommunikációs eszközök bővítésének kérdése is folyamatosan porondon van az RHK Kft.-nél, amely törekvés a kutatás folyamán is tetten érhető. A térségben azonban nem mutatkozott igény arra, hogy újabb platformokon, megújult formában kapcsolódhassanak be a lakosok a tájékoztatási folyamatokba. – A jelenleg működő stratégiánk úgy tűnik elégséges az NYMTIT települések körében. A megkérdezetteknek majdnem csak negyede tartana igényt például arra, hogy a közösségi médián keresztül is tájékozódhasson a kutatásokkal kapcsolatos aktualitásokról. Azonban ez az érték más, a tevékenységünkkel érintett társulás esetében sokkal magasabb volt, ezért már novemberben elindítottuk Facebook oldalunkat, amelyen Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. néven vagyunk megtalálhatók – hangsúlyozta a szakember.

A kérdőív összeállításában a profi szakemberek mellett az NYMTIT tagtelepülések képviselői is részt vehettek, így az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulással kapcsolatosan is számos kérdést megfogalmaztak. – Tájékoztató tevékenységünk egyik alappillérét jelentik az információs célú önkormányzati társulások, hiszen az atomtörvény biztosította lehetőséggel élve, segítségükkel is kommunikálunk a feladatainkkal érintett térségekkel. Éppen ezért magától értődő, hogy az ő munkájukkal kapcsolatban is adatokat gyűjtünk és elemezzük azokat – zárta a gondolatait Honti Gabriella.

A kommunikációs vezető szerint olyan eredmények születtek, amelyek a nukleáris szakmában igen jónak, több esetben kiemelkedőnek számítanak. Ennek ellenére úgy gondolja még többet kell fejlődniük, mert mint fogalmazott: „Bár a tökéletességet, a 100%-ot soha nem lehet elérni, de mindig törekedni kell rá!”