Egy éven keresztül készült az a közel 400 oldalas tanulmány, amely a Nyugat-Mecsek térségében várhatóan fellépő társadalmi-gazdasági hatásokat ismerteti az előttünk álló évtizedekben.

A 2011/70/EURATOM irányelv is leszögezi, hogy műszaki szempontból elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladék, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként, a mélygeológiai elhelyezés jelenleg a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás. Magyarországon egy Nyugat-Mecsekben kijelölt területet vizsgálnak a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) szakértői, hogy alkalmas-e egy mélységi-geológiai – több száz méter mélységben, megfelelő befogadó-kőzetben kialakított – tároló befogadására. Az RHK Kft. telephely-kutatási keretprogramot állított össze, amely a létesítmény telepítéséhez szükséges kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek középtávú terve. A program kiterjed nyolc kutatási témakörre, illetve önálló mellékletként tartalmazza a földtani kutatás programját, amely hét szakterület szerinti bontásban ismerteti a kutatási feladatokat, a tervezett tevékenységeket, az alkalmazandó főbb eszközöket és kutatási módszereket. A földtani kutatás keretében került sor a társadalmi-gazdasági hatások vizsgálatára, amely tanulmány az RHK Kft. megbízásából és felügyelete alatt, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet gondozásában készült.

A vizsgálat tanulmányozza, értékeli a vizsgált terület demográfiai-népességföld-rajzi jellemzőit, helyi társadalmát, a települési viszonyait, gazdaság- és közlekedésföldrajzi helyzetét, illetve ezek várható változását – ismertette a tanulmány célját Honti Gabriella az RHK Kft. kommunikációs osztályvezetője, aki a dokumentum jóváhagyásáért volt felelős.

Dr. Trócsányi András, a Pécsi Tudományegyetem docense, a kutatás vezetője kiemelte: „a tervezett beruházás jellege, volumene és időhorizontja egyedülálló a térségben, ezért is kellett különös körültekintéssel vizsgálódni.  Demográfiai, települési, gazdasági-foglalkoztatási, társadalmi folyamatokat elemeztünk és vetítettünk előre 12 település esetében.” A tanulmány a közelmúlt fejlődési pályáit és a jelen pillanatnyi állapotát felmérve kitekintést ad a vizsgált térség hosszabb távú társadalmi-gazdasági átalakulásáról, oly módon, hogy a fókuszba helyezi a térségben korábban nem szereplő, új beruházási elem várható hatásait. Itt fontos megjegyezni, hogy a tanulmány azt a referencia forgatókönyvet követi, miszerint a tárolót megépítik és üzembe helyezik, viszont e mellett alternatív forgatókönyveket is felvázol a tároló nélkül.

– A térség jövőbeni fejlődésének modellezéséhez nemzetközi (svájci, francia, spanyol) és hazai (Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló) példák elemzését is kértük, hiszen más térségek társadalmi-gazdasági fejlődésének vizsgálata segíthet megérteni azokat a mechanizmusokat, amelyeket a hasonló beruházások kiváltanak – tette hozzá Kern Zoltán, az RHK Kft. kommunikációs munkatársa, aki a dokumentum ellenőrzéséért felelt.

A kutatásnak az alapját az elérhető statisztikai adatok, önálló adatgyűjtések és bizonyos esetekben személyes megkereséseken alapuló empirikus információgyűjtés adták. Ahol lehetséges volt, ott a tanulmány dinamikus adatokat és fejlődési trendeket tárt fel.

Az eredményekből kiderült, hogy a viszonylag   kis   kiterjedésű   mintaterület ellenére rendkívül heterogén struktúrákra bukkantak, amelyek a beruházás megvalósulása esetén meglehetősen eltérően működhetnek és reagálhatnak. Konklúzióként dr. Trócsányi András kiemelte: „A külföldi és hazai példák azt mutatják, hogy direkt és indirekt módon kedvező folyamatok indultak el a hasonló beruházások körzetében, míg számottevő negatív hatásokkal (imázsvesztés, elvándorlás, ingatlanpiac) nem kell számolnunk. A beruházáshoz kapcsolódó támogatási rendszer azonban olyan addicionális forrásokat hoz(hat) már a közeljövőben, amelyek különös jelentőségűek és léptékűek ebben a térségben”.

– A legfontosabb kérdés, amely az érintetteket foglalkoztatja, hogy milyen negatív hatással lehet a térségre egy radioaktívhulladék-tároló megépítése. Többek között ennek megítélésére is született a több mint 380 oldalas dokumentum a PTE-vel folytatott közös munkánk során, amely rendkívül informatív, rengeteg tényadatot tartalmaz. Nagyon nehéz egy ekkora mennyiségű dokumentumból kiemelni önálló részeket, azt azonban elmondhatom, hogy számos pozitív hozadék mellett, nagyon minimális és leginkább átmeneti negatív hatásokat feltételez a tanulmány – értékelte a végeredményt Honti Gabriella.

Egy ilyen összetett beruházással kapcsolatos kérdőjelek száma természetesen jelentős. Fontos azonban kiemelni, hogy a tároló hatásai minden felhasznált forrás szerint nem kis mértékben múlnak azon, hogy milyen annak általános és lokális elfogadottsága. Egy jelentősebb társadalmi ellenállás által generált negatív reprezentáció felerősíti a bizonyos szenzitív területekkel kapcsolatos kockázatokat.

Az ingatlanpiac esetében a nemzetközi elemzések nem zárják ki az árcsökkenéssel járó következményeket sem. Ám, mivel a mélyszinti létesítmények feltételezhetően nem kerülnek majd lakott terület alá, az ingatlanok esetleges értékvesztése csak szűk körben valószínűsíthető. Amennyiben a telephely közvetlenül érinti majd a jelenleg intenzíven szuburbanizálódó településeket, ott a kiköltözések, leginkább a beruházás idejére, megtorpanhatnak.

A nemzetközi tanulmányok a szenzitív ágazatok között sorolják fel a turizmust, amely jelenleg szórványosan van jelen és igazából csak Bükkösd esetében mondható jelentős ágazatnak a térségben. Bizonyos szegmensei érzékenyek lehetnek, elsősorban a beruházás folyamatában megvalósuló építési munkákra, de a kieső keresletet ellensúlyozzák majd a kifejezetten a létesítmény miatt érkező látogatók, akiknek száma 8-12 ezer, vagy amennyiben sikerül egy látogatóközpontot integrálni egy komplex turisztikai termékbe, akár 10 és 20 ezer fő közé tehető évente.

Ha a pozitívumokról akarunk beszélni, akkor a beruházás kapcsán a legfontosabb közvetlen hatásként a foglalkoztatás említhető. A csúcson mintegy 200 fő, de tartósan is majdnem 100 fő dolgozhat a létesítményben. A beruházási, valamint a működési fázisba is bekapcsolódhatnak majd helyi vállalkozások. Ennek kapcsán kalkulálni lehet a foglalkoztatási multiplikátor-hatással, amely 1,4-1,6 közötti értéket vehet fel, vagyis egy közvetlenül létrehozott állásra, telephelyi alkalmazásra 1,4-1,6 más szektorban, „telephelyen kívül” keletkezett munkahely jut. Ideális esetben ez a hatás eltűntetné a térség (természetesen Szentlőrinc és Pécs kivételével) jelenlegi munkanélküliségének egynegyedét.

A kedvező gazdasági hatások mellett fontos megemlíteni a közvetlen és járulékos területfejlesztési jellegű előnyöket. A térség számára már most is rendelkezésre áll évi közel 200 millió Ft támogatás, amely a jövőben, növekvő összegben (a csúcson több mint 1 milliárd Forint) is elérhető lesz. Ez a támogatás képes új szintre emelni a településfejlesztés lehetőségeit.

Az RHK Kft. kérésére Pécset, mint a vizsgált területhez legközelebb elhelyezkedő nagy várost is vizsgálta a tanulmány. Mint a megállapítások között szerepel: „A beruházás egyik legnagyobb nyertese Pécs városa lehet. Mivel közvetlenül nem lesz érintett, és a helyszíntől való távolsága feltehetően elég nagy lesz ahhoz, hogy egy esetleges negatív reprezentáció se kapcsolódjon össze a város nevével. Ugyanakkor a pozitív hatások egy jelentős része itt jelentkezhet.”

A pécsi vállalkozások jó eséllyel kapcsolódhatnak be az elérhető beruházási és üzemeltetési feladatokba. Ezt erősíti az is, ha megvizsgáljuk az RHK Kft.  által a nyugat-mecseki programhoz kapcsolódóan kötött vállalkozói szerződések alapján eszközölt kifizetéseket a vállalkozások székhelye szerint 2005-2020 között. Ezen adatokból jól látszik, hogy a kifizetett teljes összeg több mint 80 százaléka pécsi székhelyű cégekhez került, ez több mint 5 milliárd forintot jelent.

Továbbá Pécsen telepedhetnek le azok a beruházáson, üzemeltetésen dolgozó munkavállalók, akik a városias lakókörnyezetet létesítik előnyben. A komplexebb szolgáltatások igénybevétele szintén a városban történik majd. Pécs profitálhat az ipari célú turizmusból. A tanulmány szerint nem várható elvándorlás a városból és nem fog elszenvedni ingatlanpiaci károkat sem. Jelentős lehetőségek adódnak azonban a térségbe érkező korszerű technológiák adaptálása kapcsán, mind vállalati, mind pedig kutatás-fejlesztés szempontból, az egyetem közvetítésével. A tároló megépítése hozzájárulhat a város technológia-intenzív ágazatokat előtérbe hozó szerkezetváltásához.

Zárásként a kommunikációs osztályvezető arról tájékoztatott, hogy a jövő év folyamán tervben van egy közérthető, olvasóbarát, könnyen kezelhető kivonat készítése is a tanulmányból, amelyet megosztanak majd az érdeklődőkkel.