Tovább a fő tartalomra

Az inzulin felfedezésétől a radiológiai képalkotó diagnosztikáig

2021. december 03, péntek

Minden évben, november 14-én a Diabétesz Világnapját ünnepeljük. Ezen a napon született Sir Frederick Grant Banting, aki megosztva orvos-tudományi Nobel-díjban részesült az inzulin felfedezéséért. De hogy kapcsolódik a nukleáris technológia a cukorbetegséghez?

Még a hivatalosnak tekinthető források között is óriási különbségek vannak a diabétesszel küzdők számának tekintetében, ami nem véletlen, hiszen az biztosan kijelenthető, hogy százmilliós nagyságrendről beszélünk.  A legmerészebb számítások alapján több mint 500 millió embert érint a földön a betegség és annak szövődményei. Ami még elképesztőbb adat, hogy csak az idei évben eddig (2021 november elejéig) közel 7 millió ember halálát okozta a cukorbetegség. Ez kis túlzással azt jelenti, hogy egyetlen év alatt szinte egy magyarországnyi ember veszíti életét a kór következtében, így kijelenthető, hogy a diabétesz korunk egyik vezető betegsége a halálozás tekintetében.

A betegségnek két fő típusa van. Az 1-es típusú, amely az inzulintermelés hiánya és a 2-es típus – gyakoribb –, amikor a szervezet nem hatékonyan használja fel az inzulint – a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcserét szabályozó hormont –, ami magas cukorszinthez vezet. Míg az 1-es típusú cukorbetegség okai és kockázati tényezői ismeretlenek és a megelőzési stratégiák még nem jártak sikerrel, a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető.

A cukorbetegség szövődményeit vizsgálva láthatjuk, hogy a veseelégtelenségtől kezdve, a szívrohamon, vakságon, stroke-on át, az alsó végtag amputációjáig terjedhetnek a súlyos következmények. Ezek a szövődmények korán diagnosztizálhatók, és sok esetben megelőzhetők a radiológiai képalkotó diagnosztika segítségével. Idén a Diabétesz Világnapja a cukorbetegség ellátásához való egyenlőtlen hozzáférésre összpontosít világszerte. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) – e fontos társadalmi probléma kapcsán – azon dolgozik, hogy áthidalja azt a szakadékot, amely az alacsony és közepes jövedelmű országokat elválasztja a nukleáris medicinákhoz – így a radiológiai képalkotó diagnosztikához –  való hozzáférés lehetőségétől. Ennek a célnak az elérése nem csak a szükséges eszközök és technológia, hanem a know-how biztosítását is jelenti, tehát mindazt a tudást és tapasztalatot is továbbadják, amely a gyakorlati felhasználáshoz szükséges.

"A nukleáris technikák létfontosságú szerepet játszanak, mivel segíthetnek a cukorbetegség szövődményeinek felismerésében és megelőzésében, csökkentik a halálozást és javítják a cukorbetegek életminőségét globális szinten" – jelentette ki Enrique Estrada-Lobato, a NAÜ nukleáris medicinákra szakosodott orvosa.

Jelenleg 41 nemzeti és 8 regionális NAÜ projekt fut a nukleáris medicina gyakorlatának megalapozására és megerősítésére, beleértve a cukorbetegség szövődményeinek értékelésére szolgáló alkalmazásokat világszerte. Technikai együttműködési programok, összehangolt kutatási tevékenységek, publikációk és oktatási tevékenységek – például e-learning modulok, rögzített szemináriumok és az emberi egészség kampuszán (online NAÜ platform) keresztül lezajlott képzések – révén a NAÜ támogatja az országokat abban, hogy az orvosi képalkotást hatékonyan használják fel a korai diagnózis, valamint a gondozási és túlélési arányok javítására.

Vezető nukleáris technikák a diagnosztikában
Az orvostudományban három kulcsfontosságú nukleáris technikát használnak a cukorbetegség három gyakori szövődményének ¬– diabéteszes lábfej, veseelégtelenség és szívbetegség – diagnosztizálására. Mind három technika esetében szükség van radiofarmakonokra, amelyek olyan biológiai molekulákhoz kötött radioizotópok, amelyek az emberi testben meghatározott szerveket, szöveteket vagy sejteket képesek megcélozni. Ezek a radioaktív izotópok betegségek diagnosztizálására és egyre inkább kezelésére is alkalmazhatók.

A diabéteszes láb esetében a betegeknél többek között érzékelési zavarok léphetnek fel, ami azért is veszélyes, mert nem érzik a keletkezett sebeket, fekélyeket, amelyek ráadásul képtelenek begyógyulni a magas vércukorszint miatt. Fertőzés léphet fel továbbá közvetlenül a csontban, ami osteomyelitist, azaz csont és csontvelőgyulladást is okozhat. A legszélsőségesebb esetben a végtag amputációjához is vezethetnek a szövődmények. Ha ezt elég korán diagnosztizálják, akkor antibiotikumokkal kezelhető. Az egyfoton-kibocsátásos, számítógépes metszeti képalkotással (SPECT) lehetőség nyílik a diabéteszes láb kimutatására. Ehhez az eljáráshoz radiofarmakont juttatnak a vérkeringésbe, így a véráramlás mértéke a gamma-sugárzás alapján az adott területen megfigyelhető lesz.

A veséket is érinti a hosszú távú cukorbetegség. A veseelégtelenség megelőzése érdekében a veseműködés károsodásának korai felismerése szükséges. A veseszcintigráfia – egy olyan vizsgálat, amely radiofarmakonokat használ a veseműködés értékelésére – megmutatta fontos szerepét a korai elváltozások kimutatásában: „Ennek a technikának az alkalmazásával 2020-ban 250 cukorbetegünk vesekomplikációkkal kapcsolatos szenvedéseit előztük meg kórházunkban” – emelte ki az eredményt Eleazar Ignacio, a diabétesszel súlyosan érintett Mexikó Orvostudományi és Táplálkozástudományi Intézetének munkatársa.

Sok cukorbeteg tapasztal szívfájdalmat, amelynek oka a magas cukorszint, ami károsíthatja az ereket. Ha ezt nem diagnosztizálják és nem kezelik, a károsodás szívbetegséghez vezethet. A Myocardiális Perfúziós Képalkotásnak (MPI) nevezett orvosi képalkotó technikával, amely a vérellátás csökkenésével járó szívbetegségek diagnosztizálására alkalmas eljárás – ez esetben szintén radiofarmakonokat használnak –, összehasonlítást végeznek a stresszállapotban és a nyugalmi állapotban produkált szívműködés között, így értékelve, hogy a szerv megfelelően működik-e.

A NAÜ több összehangolt kutatási projektet folytat, amelyek célja az MPI szerepének értékelése a szívbetegségben szenvedő betegek felmérésében. Az egyik ilyen kutatást 10 éven keresztül végezték, hogy meghatározzák milyen szerepe van az MPI-nek a szívkomplikációk kimutatásában tünetmentes cukorbetegek esetében. Az évtizedes kutatásban Algéria, Argentína, Banglades, Chile, Kolumbia, Kuba, Egyiptom, India, Izrael, Olaszország, Libanon, Pakisztán, Szlovénia, Dél-Afrika, az Amerikai Egyesült Államok, Uruguay és Vietnam is részt vett, tehát látszik, hogy igen komoly és nagy erőfeszítéseket igénylő projektekről van szó.

A NAÜ munkája elősegíti, hogy a világ nukleáris medicinákat alkalmazó létesítményei biztosíthassák a szükséges vizsgálatokat és erőforrásokat a cukorbetegségből adódó szövődmények kimutatásához és a cukorbetegek életének védelméhez.