2021. októberében tartotta 22. ülését az a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt működő munkacsoport, mely a radioaktívhulladék-tárolók tevékenységével érintett lakosság bevonásával foglalkozik.

Az érdekeltek, érintettek bevonása a nukleáris döntéshozatalba egyre fontosabb globális kérdés. Ezzel összefüggésben a Nukleáris Energia Ügynökég érdekelt felek bizalmával foglalkozó munkacsoportja (Forum on Stakeholder Confidence – FSC) elősegíti a tapasztalatcserét a radioaktív hulladék kezelésével és a leszerelési tevékenységek végzésével kapcsolatos döntésekről és megközelítésekről.

Az idei esztendőben a járványhelyzet miatt online tartották meg a gyűlést, amelyen több kontinens, több mint 20 nukleáris kommunikációjával foglalkozó szakembere vett részt. Országonként eltérő, hogy a radioaktívhulladék-tárolók létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos bizalomépítés mely szervezethez delegált feladat, így nemcsak engedélyes szervezetek, hanem hatósági szakemberek is tagjai ennek a szakmai csoportnak. Abban azonban egységesen nagy a nemzetközi egyetértés, hogy radioaktívhulladék-tárolók zökkenő-mentes üzemeltetése kizárólag a lakosság elfogadása mellett valósulhat meg. Az elfogadásnak pedig alapvető feltétele a bizalom, mely megszerzése, építése és megtartása egy igen szép feladat a kommunikációs szakemberek számára.

– A három napos egyeztetés minden résztvevő által nagyon várt és folyamatosan visszatérő eleme, az úgynevezett „Friss hírek az országomból” fejezet. Ilyenkor mindenki beszámol arról, hogy az elmúlt találkozó óta milyen fejlődés történt hazája radioaktívhulladék-kezelésében és milyen újdonságok történtek a lakossági bizalomépítés terén – emelete ki Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs osztályvezetője, aki 6 éve tagja a munkacsoportnak. Tájékoztatásából az is kiderült, hogy a mostani gyűlésen a pandémiában alkalmazott, bevált kommunikációs jógyakorlatok megosztá-sáé volt a főszerep.

Az egyik tematikus ülés a radioaktív hulladékkal és a leszerelési tevékenységekkel kapcsolatban használt nyelv szimbolikus dimenziójára összpontosított. A nukleáris hulladékkezeléssel kapcsolatos kulcsfogalmak a szótári definíciókon túlmenően szimbolikus jelentéssel bírhatnak, és a különböző érdekelt csoportok eltérően is értelmezhetik őket. Éppen ezért a hulladékgazdálkodási programok előmozdítása érdekében döntő fontosságú a különböző érdekelt közösségek igényeinek megértése és a kommunikáció.

Természetesen a nukleáris iparhoz való kapcsolódási pontként a globális klímaváltozási célok is szerves részét képezték a megbeszélésnek. Több előadó is hangsúlyozta: ahhoz, hogy elérjék a kitűzött célokat, világ szinten újra kell gondolni a nukleáris ipar és a társadalom kapcsolatát. Építeni és erősíteni kell az iparág iránti bizalmat, edukálni és elkötelezni kell az embereket – ez utóbbi azonban több mint egy kommunikációs kihívás.

– Napjainkban a társadalom mellett a kommunikációs csatornák is változnak. Azt tanultam a három nap alatt, hogy sokkal több, főleg pozitív üzeneteket sugalló képi anyagot kell a radioaktívhulladék-elhelyezéshez kapcsolódó kommunikációban alkalmazni, hiszen a fogadó irányában bekövetkező változásokhoz kell igazítani az üzenet típusát és tárgyát, valamint a közvetítő csatornát is – zárta gondolatait az osztályvezető.