Tovább a fő tartalomra

Nukleáris körkép az Európai Unióban – Belgium

2021. április 14, szerda

Az Európai Unió országainak nukleáris iparát és radioaktívhulladék-kezelési gyakorlatait bemutató cikksorozatunk harmadik részében Belgium kerül sorra.

A Belga Királyság több mint 30 000 négyzetkilométeren terül el, lakossága körülbelül 11 400 000 fő. A II. világháború lezárását követően Belgium nagy erőkkel látott neki az atomenergia-fejlesztésnek és a 60-as évekre vezető szerepet töltött be a nukleáris energia békés célú felhasználásában – mérnökeik 1957-ben még az első kereskedelmi atomerőmű üzembe helyezésében is részt vettek az Amerikai Egyesült Államokban. Továbbá elsőként helyeztek üzembe nyomottvizes reaktort (BR3) Nyugat-Európában 1962-ben, valamint elsőként is állították le 1987-ben – az ipari szintű leszerelése 1998-ban kezdődött és van olyan terület, amely mostanra zöld övezet státuszt kapott. Már 1966-ban kísérleti üzemet létesítettek a kiégett üzemanyag újrafeldolgozására, amely 1974-ig működött. Tehát látható, hogy sok éven át tevékenységük a nukleáris üzemanyagciklus szinte minden szegmensére kiterjedt. A 60-as évek végén 3 reaktor létesítését rendelte meg az ország, amelyet további 4 követet – az olajválságra való tekintettel. A 7 darab, ma is üzemelő reaktor mindegyikét csatlakoztatták az elektromos hálózatra 1985-ig, és a mai napig az elektromos áram termelésének közel felét biztosítják 5930 MW-tal.


Akárcsak hazánkban, úgy természetesen Belgiumban is egy független felügyeleti szerv ellenőrzi a nukleáris tevékenységet, beleértve a radioaktívhulladék-kezelést is – a sugárvédelemért, nukleáris biztonságért és radiológiai felügyeletért a FANC/AFCN felel. Viszont olyan részfeladatokat, mint a nukleáris létesítmények ellenőrzése, valamint e létesítmények felülvizsgálati és értékelési tevékenységei a BEL V leányvállalat végzi szerződéses keretek között. A radioaktívhulladék-kezelés területén szintén nagy utat jártak be, hiszen 1982-ig a kis aktivitású radioaktív hulladékot még igen alacsony minőségi követelményeknek megfelelő hordókba tárolták, amelyeket elhelyezésként a tengerbe dobtak. Mára a különböző típusba sorolt hulladékokat tulajdonságaiknak megfelelően kezelik és tárolják az ONDRAF/NIRAS irányítása alatt, amely az RHK Kft. belga megfelelője, tehát az ország radioaktívhulladék-kezeléséért felel, már 1980 óta. Segítségként ipari leányvállalatuk, a Belgoprocess többek között olyan folyamatokért felel, mint a radioaktív hulladék feldolgozása, kondicionálása és tárolása a végleges elhelyezést megelőzően – Desseli telephelyükön –; valamint a leállított atomerőművek leszerelése; szennyezett épületek és területek helyreállítása, kármentesítése; anyagok és építmények dekontaminálása (felületi szennyezettség eltávolítása). E tevékenységből származó tapasztalataikat a nemzetközi piacon is felkínálják kereskedelmi alapon.

Az ONDRAF/NIRAS az alábbi fő hulladék típusokat különbözteti meg:

  • A kategória: kis és közepes aktivitású rövid élettartamú radioaktív hulladék
  • B kategória: kis és közepes aktivitású hosszú élettartamú radioaktív hulladék
  • C kategória: nagy aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladék

Belgiumban jelenleg nincs a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas tárolólétesítmény, azonban az „A” kategóriájú hulladékok számára már engedélyeztetési stádiumban van egy felszíni létesítmény kialakítása. A „B” és „C” kategóriájú hulladékok végleges elhelyezéséről a kormány még nem hozott döntés.


A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolását az atomerőművek területén oldják meg. A tihangei nedves típusú tárolóban 3 023, a doeli száraz típusú tárolóban 3 306 darab kiégett fűtőelemet tárolnak. A kiégett üzemanyagot nem tekintik hulladéknak, mert még lehetőség van az újrahasznosításukra.

Természetesen a mélységi geológiai tároló kialakításához szükséges kutatás terén is aktív a Belga Királyság. A körülbelül 220 méteres mélységben, agyagkőben kialakított kutatólaboratóriumukban helyszíni kísérleteket végeznek, jól hasznosítható ipari technológiákat dolgoznak ki, amelyet a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezése során lehet majd hasznosítani.

Bár már a 70-es években értékelték saját, választott agyagkőzetük alkalmasságát a nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék végleges elhelyezésére, mégis úgy döntöttek, hogy egy hosszú távú hulladékelhelyezési-tervre van szükség, amely különböző szempontok (környezeti hatások, tudományos és technikai alapok, gazdasági és társadalmi hatások) elemzésével segíti a kormányt abban, hogy a legjobb megoldás mellett tegyék le a voksukat, amikor meghozzák a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére irányuló elvi döntést. Ezt a hulladéktervet 2011-ben fogadták el és az alapját képezte a nemzeti program kialakításának, amelyet a 2011/70 / EURATOM tanácsi irányelvet átültető 2014. június 3-i törvény ír elő.

Ami a kiégett üzemanyag reprocesszálását (újrafeldolgozását) illeti, Belgium saját üzemmel rendelkezett (Eurochemic), amely 1966-1974-ig működött. 1978-tól – szerződéses keretek között – a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozását az AREVA (korábban COGÉMA) végezte Franciaországban. A feldolgozás során keletkezett üvegesített, nagy aktivitású hulladékot visszaszállították Belgiumba, azok tárolását és végleges elhelyezését nekik kell megoldani.

Végezetül kiemelendő, hogy Belgium 2016-ban kétoldalú megállapodást írt alá Luxemburggal, amely alapján vállalják, hogy gondoskodnak a Luxemburgból származó radioaktív hulladék kezeléséről és végleges elhelyezéséről.