Talán sosem volt még ennyire aktuális a természetről, mint egy fölöttes hatalomról beszélni. Arról, hogy mi emberek mit tehetünk meg és meddig… mi az a pont, amely után – ha úgy tetszik – „megtorlás” következik. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, egyre inkább kirajzolódik, hogy a bolygó, amelyet életterünkként kaptunk fel-felhorkan, odavág, ha kell, hogy megálljt parancsoljon.

Meg kell tanulnunk újra együtt élni világunkkal, használva és nem kihasználva adottságait, alázattal és tisztelettel elfogadni, amit kínál. Az RHK Kft. részére ilyen felajánlások azok a kőzetek, amelyek természetadta befogadói a radioaktív hulladékoknak, végső, minden és mindenki számára biztonságos helyet nyújtva számukra, tehát földtani gátként szolgálva.

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék számára a gránit bizonyult alkalmasnak, a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladék, valamint a kiégett kazetták végleges tárolóját elképzelhető, hogy a bodai agyagkő formáció (BAF) öleli majd körül. A jelenlegi hazai és nemzetközi ajánlások szerint a jövőben nélkülözhetetlen egy mélységi geológiai tároló megépítése, hiszen kizárólag így lehet elérni, hogy ezeket a hulladékokat igen hosszú, akár több százezer évre elzárják, elszigeteljék a felszíni környezettől.

A tavalyi évben, közel három év kihagyás után újraindult a BAF földtani kutatása, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kőzet egy tároló számára. E nem mindennapi vízzáró tulajdonsággal rendelkező kőzet az eddigi vizsgálatok alapján biztonságos környezetet nyújthat, azonban az 500 és 1000 m közötti mélységben tervezett tároló helyének megfelelőségét kizárólag mélyfúrásokkal és az azokban végzett helyszíni vizsgálatokkal lehet bizonyítani, ezért is zajlik a kutatási tevékenység, melynek eleme a 2020 őszén elindult három új kutatófúrás.

A megismerés legfontosabb létesítményei ezek a mélyfúrások. A tervezett mélységet az adott fúrás célja, illetve az előzetesen rendelkezésre álló földtani ismeretek alapján határozzák meg. A végleges talpmélységet a fúrás során tapasztalható földtani viszonyok (a fúrás által harántolt kőzetrétegek) alapján pontosítják. Az alapos tervezés, gondos előkészítés ellenére mindig igazodni kell a geológiai adottságokhoz, vagy ahogy a szakmában dolgozók mondani szokták: „alkalmazkodni kell ahhoz, hogy mit mutat a hegy”.

A földtani gát védelme érdekében a mélyfúrásokat lehetőleg úgy telepítik, hogy azok ne érintsék közvetlenül a tároló kialakítására potenciálisan alkalmas elhelyezési zóna központi részét, hanem annak a peremére kerüljenek. Az RHK Kft. nem késlekedhet, hiszen zászlajára tűzte többek között azt, hogy biztosítja a jelen és jövő generációk, valamint a környezet védelmét egy minden körülmények között biztonságos mélységi geológiai tárolóval.  A nagy aktivitású radioaktív hulladékok mélyen fekvő, stabil földtani környezetben történő elhelyezésének célja a megfelelő szigetelés biztosítása, mind az emberi tevékenységgel, mind pedig a dinamikus természeti folyamatokkal szemben, hogy ne jelentsen veszélyt az emberi egészségre és a természeti környezetre se. Az ilyen elhelyezés több fizikai gát együttes működésén alapul. Ilyen gát a radioaktív hulladék vagy kiégett üzemanyag szerkezete és csomagolása. Ezeket a koncepció szerint réztokba helyezik, melyeket kiváló vízzáró tulajdonságú térkitöltő anyag (pl. betonit) vesz majd körül. De a mélységi geológiai tárolók esetén a radioaktív izotópok elszigetelésében a legfontosabb szerepet maga a befogadó kőzet tölti be.

Az eddigi számítások azt vetítik előre, hogy a létesítmény műszakilag megvalósítható, illetőleg kivitelezhető úgy,   hogy    kellő    biztonságot   nyújtson. Az előrehaladott programokkal rendelkező országok példája jól mutatja, hogy a mélységi geológiai tárolók megvalósítása minimum 35-45 év intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet igénylő folyamat. Magyarországon 1995 és 1998 között 1000 méter mélységben vizsgálatokat, valamint 2000-ben formáció-minősítő kutatást (szűrést) végeztek, amelyben minden olyan nyilvántartott magyarországi képződményt értékeltek, amely a 300 és 1000 m felszín alatti mélységközben előfordulással rendelkezik. Ezek során a BAF került az első helyre, ismertté vált kizáró ok nélkül. Ezért indulhatott meg elsőként ebben a kőzetben a további kutatási tevékenység. A távlati feladatok közül a részterületek rangsorolását (10 km2) 2020-as évek közepére, a felszín alatti kutatólaboratórium telephelyének kijelölését pedig a (1-2 km2) 2030-as évek derekára prognosztizálja az RHK Kft. Felhatalmazás alapján a kötelezettség a cég számára adott, a feladat igen bonyolult és nagyszabású kihívásokkal teli. A nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítési folyamatában Magyarország a „mérlegelve előrehaladás” politikáját követi. Előrehalad a tároló telephelyének kiválasztásában, de mérlegeli az üzemanyagciklus-zárási stratégia kiválasztását befolyásoló fejleményeket is.

„A nukleáris ipar műszaki és társadalmi elfogadtatásában kiemelkedő szerepe van a fent említett radioaktív hulladékok szakszerű és biztonságos kezelésének és elhelyezésének. Nagyon fontos kiemelni, hogy az atomenergia és a radioaktív izotópokat felhasználó egyéb ágazatok által nyújtott előnyök igénybevétele csakis a hulladékok végleges és biztonságos elhelyezésének megoldásával párhuzamosan képzelhető el. Kötelező elvárás a munkálatok során, valamint a tárolóink üzemeltetése kapcsán is a környezet megóvása, hiszen sokat köszönhetünk neki.” – összegezte Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója.