Az Európai Unió országainak nukleáris iparát és radioaktívhulladék-kezelési gyakorlatait bemutató cikksorozatunk negyedik részében Délkelet-Európába „utazunk”, hogy közelebbről megvizsgáljuk Bulgáriát.

A Bolgár köztársaság több mint 7 millió fős lakosságával kis híján 111 000 km2-en terül el a Fekete-tenger partján. Mint megannyi országnak, számukra is egy kutató reaktor létesítése jelentette az első állomást a nukleáris ipar meghonosításához. Az IRT-2000 kutatóreaktort 1961-ben állították üzembe (1989-ig üzemelt) és ezzel párhuzamosan megkezdték a nukleáris alkalmazások békés célú fejlesztését és kutatását is.

Újabb előrelépésként a Kozloduj atomerőmű első két reaktora 1974-ben és 1975-ben állt kereskedelmi üzembe, amelyeket újabb kettő követett 1981-ben és 1982-ben. Végleges kiépítését az 5. és 6. blokk 1988-as és 1993-as üzembe helyezésével érte el az atomerőmű, amelynek legtermékenyebb időszak 1993-2002-ig tartott. Ez idő alatt mind a 6 blokk üzemelt és egyes években az ország elektromos áram termelésének több mint 45 százalékát biztosították. A jelenleg is üzemben álló Kozloduy-5 és kozloduy-6 blokkok a maguk 2006 MW nettó kapacitásukkal az áramtermelés több mint egyharmadáért felelnek.

Az országban keletkező radioaktív hulladékot – amely természetesen nem csak a nukleáris energiatermelésből, hanem olyan területekről is származik, mint pl. az ipar, egészségügy, kutatás vagy oktatás – a State Enterprise Radioactive Waste (SERAW) kezeli.  Az Állami Radioaktívhulladék-kezelő Vállalatot 2004-ben alapították és 4 különböző területre szakosodott speciális részlegük van.

Az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok kezeléséért felelős részleg a kozloduyi atomerőmű területén található. Az üzemeltetés és karbantartás során keletkező radioaktív hulladékok gyűjtése, válogatása, feldolgozása, szállítása és tárolása egyaránt a feladatkörök részét képezi. Folyékony és szilárd hulladék kezelésére is alkalmas a létesítmény, valamint a fém radioaktív hulladékok dekontaminálására (felületi szennyezettség eltávolítása) alkalmas berendezéssel rendelkezik. A nagy aktivitású hulladékok kezelésére jelenleg nem jogosult a SERAW, ezen hulladéktípusok átmeneti tárolása az atomerőmű feladata, akárcsak azoknak a száraz és nedves típusú átmeneti tárolóknak az üzemeltetése, amelyekbe a kiégett fűtőelemek kerülnek – ez utóbbiak nem minősülnek radioaktív hulladéknak. Bulgária gazdasági és biztonsági szempontokat is figyelembe véve döntött az elhasznált üzemanyag reprocesszálása (újrafeldolgozása) mellett, amelyet az Oroszországgal kötött egyezményük tesz lehetővé.   2009–2019 között 2 632 darab VVER-440-es reaktorból származó fűtőelemet szállítottak az Oroszországi Föderációba. Fontos kiemelni, hogy a reprocesszálás folyamán visszamaradt nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezését, akár csak a hosszú élettartamú hulladékokét, mélységi geológia tárolóban kell megoldani.

Az intézményi eredetű – egészségügy, diagnosztika, ipar, kutatás, oktatás, stb. – radioaktív hulladékot (kis és közepes aktivitású) a Novi Han falu melletti létesítményben dolgozzák fel és tárolják, amelyet az 50-es években építettek. Az akkori jogszabályi környezetnek megfelelő állapotok ma már elavulttá váltak, ezért olyan hulladékfeldolgozásra és -tárolásra szolgáló létesítmények építésével fejlesztették ezt a részleget, amelyek segítségével a modernkori követelményeknek megfelelő csomagolást kaphatnak a hulladékok. Így alkalmassá válnak arra, hogy elszállítsák őket végleges elhelyezésre.

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését az a „Nemzeti Tárolólétesítmény” fogja megoldani, amely már jelenleg is építés alatt áll. A fent említett intézményi eredetű hulladékokon kívül a kozloduy 1-4 blokkok leszerelése során és az 5-6 blokk üzemelése során keletkező hulladék is ide kerül. A moduláris, felszín közeli létesítmény a radiana telephelyen épül, amely a kozloduj atomerőmű közelében található és 19 008 darab vasbeton tartály (1,95 m × 1,95 m × 1,95 m) befogadására elegendők kapacitással fog rendelkezni.

A negyedik speciális részleg az atomerőművek leszereléséért felel. 2008-ban a kozloduy 1-2 és 2012-ben a kozloduy 3-4 blokkokat nyilvánították radioaktívhulladék-kezelő létesítménynek. A döntés értelmében a blokkokhoz kapcsolódó épületek és létesítmények a SERAW üzemeltetése alá kerülnek leszerelés céljából.  A tervek szerint a leszerelési feladatokat 2030-ig befejezik.

A SERAW tevékenységeihez szükséges pénzügyi fedezetet az energiaügyi miniszter által kezelt „Radioaktív Hulladék Alapból” és a „Nukleáris Létesítmények Leszerelési Alapjából” származó források finanszírozzák, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos tevékenységeket a „Kozloduy Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alap” is biztosítja, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kezel.