– A legalább 260 ezer éves lelet is a terület stabilitását támasztja alá

A sajtótájékoztatót követően a rendezvényt Kovács Győző – a helyszínt biztosító község polgármestere, az NYMTIT elnöke – nyitotta meg a szakmai fórum első előadójaként. Beszámolójában az eddigi tapasztalatokról, a Társulás munkájáról, a tagtelepülések fejlesztéseiről tartott ismertetőt. Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter folytatta a sort, aki a Paks II. akualitásaiba engedett bepillantani prezentációja során. Őt követte Dr. Kereki Ferenc. Az RHK Kft. ügyvezető igazgatója a Társaságnál folyamatban levő projekteket mutatta be, illetőleg az önkormányzati társulások támogatási rendszerére is kitért előadásában.

A Bodai Agyagkő Formáció (BAF) földtani kutatásának új eredményeiről – tehát a térséget leginkább érintő témáról – Molnár Péter, az RHK Kft. kutatási osztályának vezetője számolt be. Előadásában elmondta, hogy a bodai agyagkő vízzáró képessége kiváló, így biztonságos környezetet nyújthat a radioaktív hulladékok 500 és 1000 m közötti mélységben tervezett tárolója számára. Azonban a kőzetben előfordulhatnak olyan töredezett zónák, amelyek lehetővé teszik a felszín alatti vizek áramlását. Ezért a telephely megfelelőségének igazolásához mélyfúrásokra és az azokban végzett helyszíni vizsgálatokra van szükség.

A fúrások helyszínét úgy kell megválasztani, hogy azok megfelelően jellemezzék a területet, de lehetőleg ne érintsék közvetlenül a tároló kialakítására potenciálisan alkalmas ún. elhelyezési zóna központi részét, hanem annak a peremére kerüljenek. Az RHK Kft. megrendelésére, a Mecsekérc Zrt. kivitelezésében 2020 októberétől 2021 szeptemberéig 3 új kutatófúrás létesült, amelyek helyszínét az említett szempontok figyelembevételével jelölték ki. A fúrólyukakban számos geofizikai, hidraulikai és geotechnikai mérésre került sor, a kinyert fúrómagokból pedig mintákat gyűjtöttek az ásvány-kőzettani, kőzetfizikai és kőzetmechanikai vizsgálatok számára.

A Kővágószőlősről Hetvehelyre vezető műút mellett, Boda külterületén egy fúráspár mélyült. A BAF-3 jelű fúrás a felszín alatt 343 m mélységben érte el a bodai agyagkövet, és 845 m-ig abban haladt. Mellette a BAF-3A fúrás egészen 1319 m-ig mélyült anélkül, hogy kijutott volna a bodai agyagkőből. E fúrásokban az agyagkő vízvezető képessége végig alacsony maradt, így csak hosszas víztermelés után lehetett vízmintát venni 720 m és 1270 m mélységből. A harmadik kutatófúrás (BAF-4) Bükkösdön, Szentdomján közelében létesült. Ez a felszíntől 849 m-ig haladt a bodai agyagkőben, majd alatta idősebb vulkáni kőzeteket tárt fel. A BAF-4 fúrás egy korábban már ismert, nagy törészóna közelében mélyült; ennek megfelelően az agyagkő is töredezett volt. A fúrásban számos vízadó zóna jelentkezett, amelyekből 5 különböző mélységből gyűjtöttek vízmintát. Ezek a minták pontos képet adnak a felszín alatti vizek szivárgási viszonyairól. Mindhárom fúrólyukba speciális észlelőrendszer kerül a vizek nyomásviszonyainak hosszú távú megfigyelésére.

A telephely megfelelőségének igazolásához ismerni kell a terület várható hosszú távú fejlődéstörténetét is. Az előző évek vizsgálatai szerint a Nyugat-Mecsek igen lassan, évente legfeljebb 0,01–0,05 mm-t emelkedik. Ennek ellenőrzésére 2019-től az RHK Kft. megrendelésére megkezdődött a nyugat-mecseki barlangok cseppköveinek, üledékeinek, valamint a Bükkösd és Hetvehely közötti mészkőterület üregkitöltéseinek részletes vizsgálata. Ennek során 2021 tavaszán a bükkösdi Lafarge bányából egy sztyeppei mamut állkapocstöredékei kerültek elő, amelyek bizonyosan idősebbek 260 ezer évnél. Ez a lelet is a terület stabilitását, lassú felszínfejlődését támasztja alá.

A jövőre kitekintve Molnár Péter arról számolt be, hogy a nyugat-mecseki kutatás jelentős eseménye lesz 2022 őszén a terület szeizmikus felmérése. – Mintegy 49 km2-en végzik el a kőzetrétegek átvilágítását a földfelszínen gerjesztett rezgéshullámokkal. Erről a munkáról jövő nyáron részletes tájékoztatást kapnak az érintett földtulajdonosok. A mérések előkészítéseként 2020. május és augusztus között Társaságunk megbízásából előzetes régészeti vizsgálatokat végeztek a térségben, amelynek során a már ismert lelőhelyek mellett több szórványleletet és 6 új régészeti lelőhelyet is találtak. A szeizmikus kutatást ezek megóvásával kell elvégezni – emelte ki a különleges körülményeket az osztályvezető.

A fellépők sorát Dr. Trócsányi András, a Pécsi Tudományegyetem docense zárta, aki annak az RHK Kft. megbízásából megvalósult kutatásnak volt a vezetője, amely a Nyugat-Mecsek környezetének társadalmi-gazdasági hatásait vizsgálta. A tanulmány azt a referencia forgatókönyvet követte, miszerint megvalósul a nagy aktivitású hulladékok számára  alkalmas tároló létesítése, üzemeltetése és végleges lezárása, így az ebből eredő hatásokat tanulmányozta. Mint előadásából kiderült, a tervezett beruházás jellege, volumene és időhorizontja egyedülálló a térségben, ezért is kellett különös körültekintéssel vizsgálódni. – Áttekintettük a hasonló külföldi és hazai példákat, így ki tudtuk jelölni azokat a kereteket és irányokat, amelyek mentén az elemzéseket a várható hatásokat illetően le kellett folytatni.  Demográfiai, települési, gazdasági-foglalkoztatási, társadalmi folyamatokat elemeztünk és vetítettünk előre 12 település esetében – mutatta be a vizsgálat módszertanát a kutatás vezetője. Az eredményekből kiderült, hogy a viszonylag kis kiterjedésű mintaterület ellenére rendkívül heterogén struktúrákra bukkantak, amelyek a beruházás megvalósulása esetén meglehetősen eltérően működhetnek és reagálhatnak. Konklúzióként dr. Trócsányi András kiemelte: „A külföldi és hazai példák azt mutatják, hogy direkt és indirekt módon kedvező folyamatok indultak el a hasonló beruházások körzetében, míg számottevő negatív hatásokkal (imázsvesztés, elvándorlás, ingatlanpiac) nem kell számolnunk. A beruházáshoz kapcsolódó támogatási rendszer azonban olyan addicionális forrásokat hoz(hat) már a közeljövőben, amelyek különös jelentőségűek és léptékűek ebben a térségben”.

Társrendezvényként a Társulás tagtelepülései diákságának részvételével játékos szellemi vetélkedőt tartottak Cserkúton, a felnőtt lakosság pedig egy verseny keretében mutathatta meg horgásztudományát a bodai horgásztavon.