A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.  tevékenységével érintett térségében élő lakosok is feltehették kérdéseiket a 2021-ben elvégzett közvélemény-kutatás során.

A 4000 fő személyes megkérdezésével lefolytatott felmérést a Kutatópont Kft. végezte az RHK Kft. kérésére.  A kutatásban szereplő témakörökről és a kedvező eredményekről a Társaság beszámolt Elektronikus Hírlevelében, honlapján, valamint a térségek tájékoztatási és ellenőrzési feladataiért felelős Társulások kéthavonta megjelenő újságjaiban is.

– Mint ahogy arról tájékoztattuk a lakosokat, a közvélemény-kutatás során nem csak Társaságunk tett fel kérdéseket, hanem a résztvevők is élhettek ezzel a lehetőséggel. Minden kérdést nem tüntetünk fel egyesével, mert sok az átfedés, éppen ezért tematizáltuk és így válaszoltuk meg azokat – mutatott rá Honti Gabriella, az RHK Kft. Kommunikációs Osztályának vezetője.

Mint bármely párbeszéd esetén, amelyet a lakosokkal folytat a Társaság, úgy a közvélemény-kutatás folyamán is a leggyakoribb kérdések a tároló biztonságos üzemelésének szavatolását firtatták. Nem csak társadalmi elvárásként jelenik meg az igény a biztonságos üzemelésre, hanem az atomtörvény is leszögezi: „Az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van”. Ezt az igényt csak megfelelően kialakított környezetellenőrző monitoringrendszer működtetésével, az eredmények feldolgozásával, értékelésével és bemutatásával lehet kielégíteni.

A monitorozás alapvető célja, hogy információit szolgáltasson a létesítmény környezetében zajló természetes és mesterséges folyamatokról, kellően részletes ismeretet biztosítson ezen folyamatok hatásának alakulásáról, mértékéről, a kibocsátási határértékek teljesítéséről és a tároló működéséhez kapcsolódó esetleges környezetterhelésről, ezen belül kiemelten a telephely sugárzási viszonyairól.

A környezetellenőrzési monitoring rendszer egyik célja a tároló létesítéséhez, üzemeléséhez, lezárásához kapcsolódó különböző emberi beavatkozások, tevékenységek hatásainak ellenőrzése. Ennek keretében a környezetellenőrző rendszernek folyamatosan adatot kell szolgáltatnia a tervezett tevékenység egyes fázisaihoz kötődő környezeti állapotváltozásokról (megismerés). Ezzel egyrészt lehetővé válik a környezeti modellek, előrejelzések megbízhatóságának ellenőrzése, másrészt lehetőséget biztosítanak a gyors beavatkozásra, a kedvezőtlen folyamatok elhárítására, sőt megelőzésére is (előrejelzés) az esetleges kedvezőtlen hatások vagy állapotváltozások észlelése esetén.

A monitoring rendszer másik célja a természetes környezeti folyamatok hatásainak vizsgálata a tervezett tevékenységünkre. Ki kell tudni szűrni azon természetes folyamatokat, melyek a tevékenység működését kedvezőtlenül befolyásolhatják, a normál üzemmenetet gátolhatják, vagy megnehezíthetik. Ez fontos, mert azt is igazolhatja, hogy a környezetben fellépő állapotváltozás nem valamely a tárolóban végzett tevékenységből adódik, hanem természetes folyamatok eredménye, vagy a kettő együttes hatása.

A radioaktívhulladék-kezeléssel foglalkozó létesítmények monitoring rendszere a tároló életciklusához (kutatáshoz, létesítéshez, üzemeltetéshez, lezáráshoz) igazodik. A különböző életciklusokban más terület kerül a környezet ellenőrzési rendszer fókuszába.

A kutatási fázis során a monitoring rendszer üzemeltetésének célja a környezetben lezajló folyamatok megismerése, a biztonsági értékelésekhez szükséges adatok biztosítása. Ezen mérési eredmények megalapozzák a környezeti hatásvizsgálat elkészítését, valamint viszonyítási alapul szolgálnak a későbbi fázisok (létesítés, üzemeltetés, lezárás) eredményeinek összehasonlításához.

A tárolók létesítésével járó beavatkozások jelentősen megváltoztathatják a természetes környezetet. A megfigyelések ebben a szakaszban elsősorban az emberi beavatkozások hatásainak nyomon követésére és az esetleges kedvezőtlen változások korai megismerésére irányulnak.

Az üzemeltetés már nem jár további beavatkozásokkal a térségre vonatkozóan, így a monitoring-tevékenység feladata: a lakosság és a környezet védelmének bemutatása, a telephely műszaki védelmének ellenőrzése, a kibocsátási határértékek betartásának igazolása (igazolás), az esetleges kibocsátások észlelése, szükség esetén az azonnali beavatkozások megtétele és a döntések meghozatalának megalapozása. Az üzemeltetés fázisa információt szolgáltat a lezárás utáni időszak környezet ellenőrzési programjának elkészítéséhez. A tárolók lezárásához igazolni kell a sugárvédelmi biztonság teljesülését. Ebben az időszakban történik a telephelyi létesítmények egy részének felszámolása, más részének végleges lezárása, a terület további használatának kialakítása. A lezárás a tároló életciklusában egy rövid ideig tartó tevékenység, de kiemelt hatása miatt külön kell kezelni.

A tárolók környezetében végzett monitoring azt mutatja, hogy a megszabott szigorú radioaktív anyag kibocsátási korlátok folyamatosan, maradéktalanul teljesülnek. A hatóságilag előírt környezet- és kibocsátás-ellenőrzési, valamint sugárvédelmi feladatokat a Társaság maradéktalanul elvégzi, és eleget tesz bejelentési kötelezettségeinek is. Ezt a független hatóságok rendszeres vizsgálatai is megerősítik.

A feltett kérdések jelentős része azt boncolgatja, hogy milyen haszna, előnye van a lakóknak a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló üzemeléséből, valamint szembetűnő, hogy sokan az üzemeltetőtől, az RHK Kft.-től várnak jelentős beruházásokat a térségben.

Az RHK Kft. nonprofit szervezetként a radioaktívhulladék-kezelés ellátásához szükséges feladatait a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (KNPA) finanszírozza, amelynek kezelője az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Társaságnak így nincs lehetősége a lakosság életkörülményeit fejlesztő beruházások megvalósítására. A tevékenységgel érintett térségeknek azonban számos, igen jelentős haszna van a tárolók működéséből, hiszen több mint 20 éve támogatási összeget kapnak, akár a földtani kutatásoknak, akár a létesítmények működésének köszönhetően. Jelenleg az RHK Kft. 4 projektjéhez kapcsolódó települések összesen több mint 1,2 milliárd forintot kapnak évente a KNPA-ból.    A támogatást az érintett települések érdekeit képviselő 4 Társulás (ITET, NYMTIT, TEIT, TETT) kapja az ITM jóváhagyásával és az RHK Kft. közreműködésével. Az egyes Társulások saját maguk hozhatnak döntést arról, hogy milyen arányban osztják fel egymás között a támogatási összeget. Mindebből valósítják meg a tájékoztatási, ellenőrzési kötelezettségüket, amelyet vállalnak, valamint felhalmozásra (beruházásokra) és működésre (pl. önkormányzati üzemeltetési  költségek  finanszírozása) is fordíthatják az összeget – minden település saját maga dönti el, hogy milyen arányban használja fel céljaira a támogatást.

A kommunikációs tevékenység aktivitását, platformjait illetően is számtalan észrevétel, kérdés merült fel. Nemzetközileg elfogadott, hogy az átlátható, nyílt tájékoztatás nélkül nem valósíthatók meg sikeres projektek a nukleáris iparban – ebbe a radioaktívhulladék-kezelés is beletartozik. Az átláthatóság és nyíltság feltételeként a Társaság minél több platformon próbál jelen lenni, hogy senki ne maradjon ki a kommunikációs folyamatokból. Az atomtörvény nyújtotta lehetőséggel élve az RHK Kft. azt a megoldást választotta, hogy tájékoztatási kötelezettségét a lakosság felé elsősorban a fentebb már említett ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásokon keresztül valósítja meg. A térségeknek jutó támogatási összeg is ehhez a feltételhez kötött, vagyis, hogy a Társulások ellássák a támogatási szerződésben vállalt kommunikációs feladataikat. Természetesen ezekhez a feladatokhoz nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő információk birtokában legyenek, amelyeket a radioaktívhulladék-kezelő biztosít számukra. Természetesen, nem csak a Társulásokra támaszkodva valósul meg a tájékoztató tevékenység, hiszen az RHK Kft. több más, saját kezelésében lévő kommunikációs eszközt is felhasznál. Az alábbiakban a fő tevékenységek olvashatók – a teljesség igénye nélkül.

Az RHK Kft.:
•    A 4 társulási tagtelepülések vezetőinek évente összesen 16 alakalommal tart személyes beszámolót az aktualitásokról – a pandémia alatt ezek a beszámolók írásban történtek meg.
•    A Társulások lakossági ellenőrző csoportjainak képzést biztosít és belépési engedélyt ad telephelyeire, kutatási területére.
•    A 4 társulás nyomtatott újságjaiba évente összesen minimum 24 szakmai tartalmat biztosít.
•    A társulási tagtelepülések vezetőinek megküldi a folyamatosan megjelenő Elektronikus Hírlevelet.
•    Részt vesz a térségekben megrendezésre kerülő közmeghallgatásokon.
•    Részt vesz (megszervezi) a gyermekek tájékoztatását, oktatását, fejlesztését elősegítő vetélkedőkön, tanulmányi versenyeken, rendhagyó fizika órákon, pályázatokon, fórumokon.
•    Részt vesz a Társulások éves nagy tájékoztató rendezvényein, igény esetén szakmai előadókat biztosít.
•    Részt vesz a támogatási szerződések előkészítésében, az elszámolások jóváhagyásában.
•    A társulási tagtelepülések vezetőinek folyamatosan a rendelkezésére áll.
•    Látogatócsoportokat fogad látogatótermében, látogatóközpontjában, létesítményeiben, kutatási területén.
•    Nyílt napokat szervez a nagyobb átláthatóság érdekében.
•    Honlapot, Youtube csatornát, Facebook oldalt tart fenn.
•    Közzéteszi telephelyeinek átlagos havi dózisteljesítményadatát honlapján.
•    Kapcsolatot tart a térségi és országos médiumokkal, így biztosítva azon platformokon a megjelenéseket, amelyek nem a Társulás vagy a Társaság gondozásába tartoznak.
•    A társadalmi felelősségvállalás jegyében véradást szervez, hozzájárul a közterek tisztántartásához.