A magyarországi radioaktívhulladék-tárolók tevékenységének ismertsége és működésük elfogadottsága nemzetközi szinten kiemelkedőnek számít – hangsúlyozta dr. Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, akivel a nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos kutatásokról és egy új, innovatív koncepció bevezetéséről is beszélgettünk.

Milyen iparágak esetében keletkezhet kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, és jelenleg milyen telítettségűek az ezek tárolására szolgáló épületek?

– Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elsősorban a Paksi Atomerőműben, de mellette kutatóintézetekben, orvosi, ipari, mezőgazdasági intézményekben és laboratóriumokban is keletkeznek. Magyarországon jelenleg két ilyen típusú hulladék elhelyezésére alkalmas tároló található, az egyik Püspökszilágy és Kisnémedi határában, a másik pedig Bátaapáti mellett. Az 1977 óta működő Pest megyei tároló 5040 köbméteres kapacitása ugyan majdnem megtelt, azonban folyamatban van a létesítmény biztonságnövelő programja, amely során tömöríteni fogjuk a korábban elhelyezett hulladékokat, így hosszabb távra megoldódik az ipari és létesítményi hulladékok biztonságos elhelyezése. Az ide szállított hulladék mennyisége nem jelentős, évente mindössze 5-6 köbmétert tesz ki. A bátaapáti tárolóban a felszíni technológiai épületben 1701 darab, a föld alatt – véglegesen elhelyezve – 4833 darab 200 literes hordó található. Itt még nagyon messze vagyunk a végleges kapacitás elérésétől, éppen ezért a többi között az atomerőmű leszerelése során keletkező hulladék is Bátaapátiba fog kerülni.

A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 2019-ben kezdődtek meg a legutóbbi bővítési munkálatok. 2022-ben milyen beruházások zajlottak ott?

– A létesítmény jelenleg 24 tárolókamrával üzemel, és tavaly egyrészt a tárolókapacitás bővítését célzó fejlesztési munkák zajlottak, másrészt az üzemelő rendszerek felújításával és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok elvégzése kezdődött el, melyek idén tovább folytatódnak. A harmadik ütem harmadik fázisában épülő, hetedik önálló tárolómodulban a kamránként elhelyezhető tárolócsövek száma 703 darabra emelkedik, aminek köszönhetően biztosítható az atomerőmű 50 évre kiterjesztett üzemideje alatt keletkező kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása. Ami az üzemelőrendszereket illeti: elkezdődött az 1–11. kamrák, illetve a 12–24. kamrák mérési adatgyűjtő rendszerének a megújítása is.

A nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos kutatások hol tartanak?

– Ez egy rendkívül hosszú, több évtizedet felölelő folyamat, melynek a végén lehet megállapítani, alkalmas-e a terület a nagy radioaktivitású hulladékok végleges tárolására. Hazánkban 1995-ben indultak meg az első mélységi vizsgálatok, 2020–2021-ben pedig három fúrás zárult le a Mecsek térségében mintegy 87 négyzetkilométeres területen. A fúrások a bodai agyagkő formációról (BAF) a BAF-3, a BAF-3A és a BAF-4 nevet kapták, és összesen 18 zónájukban figyeljük folyamatosan a mélységi vizek nyomásváltozását. A fúrások dokumentáló és értékelő jelentésének összeállítása, és az eredmények értékelése folyamatban van. Az eddigi magyarországi kutatási adatok nem zárják ki a bodai agyagkő alkalmasságát. 2022 legfontosabb terepi munkája a nagy felbontású 3D szeizmikus mérés volt, amelyet egy 7×7 kilométer kiterjedésű területen végeztek el a lengyel Geofizyka Toruń cég szakemberei. A földkéreg felső részének átvilágításához, a terület földtani felépítésének megismeréséhez vibrátorokkal rezgéshullámokat keltettek a talajfelszínen, az erdős, tagolt területeken pedig 5 méter mély lyukakat fúrtak a robbantásos jeladáshoz

Mennyire érintette a vállalatot az energiaárak változása?

– Ahogy Európában minden piaci szereplőt, úgy bennünket is érzékenyen érintett az energiaválság. Az alapvető biztonsági követelmények megtartása mellett csökkentettük az energiafelhasználásunkat, és emellett rövid és hosszú távú terveket dolgoztunk ki az energiaellátás folyamatos biztosítására. Azt is megvizsgáltuk, hogy szükség esetén hogyan tudjuk átütemezni a feladatainkat; a nehézségek ellenére azonban továbbra is minden adott ahhoz, hogy biztonságosan üzemeltessük a létesítményeinket.

Magyarországon milyen a radioaktívhulladék-kezelő létesítmények lakossági megítélése?

– A tárolók tevékenységének ismertsége és működésének elfogadottsága nemzetközi szinten kiemelkedőnek számít. Vállalatunk kétévente végeztet közvélemény-kutatást a tevékenységünkkel érintett településeken, és az ismertség és elfogadottság arány hosszú ideje 75 százalék körül mozog, ami egyebek között annak is köszönhető, hogy számos helyi dolgozik a létesítményekben, így személyesen is megtapasztalják a biztonsági intézkedéseinket. A felmérések visszajelzései alapján a közösségi médiában is erősítettük a jelenlétünket, az utolsó kutatások alapján pedig a megkérdezettek csupán 8 százaléka gondolja úgy, hogy nem biztonságos a tárolók üzemelése.

Ebben az évben milyen feladatok várnak a társaságra?

– A legfontosabb előttünk álló kihívást a kompakt hulladékcsomagok végleges elhelyezésének megkezdése jelenti a bátaapáti létesítményünkben. Míg korábban vasbeton konténereket alkalmaztunk a tárolásra, a jövőben már vékony falú, merevített acélkonténereket fogunk használni, melyekben az üres tereket folyékony radioaktív hulladékból kevert cementpéppel töltik ki, így a konténerek eddigi holt terét is radioaktív hulladék tölti ki. Az RHK Kft. és az atomerőmű szakembereinek innovatív koncepciójának bevezetésével a helykihasználás – 17 százalékról 51 százalékra – a háromszorosára emelkedik. Ráadásul a hulladékokat az eredeti tervekhez képest feleannyi kamrában lehet véglegesen elhelyezni, amivel mintegy 40 milliárd forint megtakarítást érhetünk el. Szorosan kapcsolódik az új koncepcióhoz a püspökszilágyi tároló biztonságnövelő programjának megvalósítása, illetve a rendszerváltás előtti évtizedekben elhelyezett hulladékok kitermelése, átválogatása, újracsomagolása, és ezek egy részének a bátaapáti tárolóba való átszállítása is.