Környezeti monitoring

Egy radioaktívhulladék-tároló esetében a legfontosabb társadalmi elvárás a biztonság, melynek igazolására objektív, szakmailag megalapozott bizonyítékokra van szükség. Ezt az igényt csak megfelelően kialakított környezetellenőrző monitoringrendszer működtetésével, az eredmények feldolgozásával, értékelésével és bemutatásával lehet kielégíteni.

A monitorozás alapvető célja, hogy információit szolgáltassanak a létesítményeink szűkebb-tágabb környezetében zajló természetes és mesterséges folyamatokról, átfogó és kellően részletes ismeretünk legyen ezen folyamatok hatásának mértékéről, trendjéről, a kibocsátási határértékek teljesítéséről és a tároló működéséhez kapcsolódó esetleges környezetterhelésről, ezen belül kiemelten a telephely sugárzási viszonyairól. Fontos, hogy mind a természetes, mind az emberi beavatkozások hatását figyelembe vegyük. A környezeti monitoring rendszer által szolgáltatott adatokat használjuk az értékeléskehez, elemzésekhez, felhasználjuk őket vezetői döntésekhez.

A környezetellenőrzési monitoring rendszer egyik célja a tároló létesítéséhez, üzemeléséhez, lezárásához kapcsolódó különböző emberi beavatkozások, tevékenységek hatásainak ellenőrzése. Ennek keretében a környezetellenőrző rendszer folyamatosan adatot kell szolgáltasson a tervezett tevékenység egyes fázisaihoz kötődő környezeti állapotváltozásokra vonatkozóan (MEGISMERÉS). Ezzel egyrészt lehetővé válik, hogy ellenőrizzük környezeti modelljeink, előrejelzéseink megbízhatóságát, másrészt lehetőséget biztosítanak a gyors beavatkozásra, a kedvezőtlen folyamatok elhárítására, sőt megelőzésére is (ELŐREJELZÉS) az esetleges kedvezőtlen hatások vagy állapotváltozások észlelése esetén.

A megismerésen túl a monitoring rendszer másik célja a természetes környezeti folyamatok hatásainak vizsgálata a tervezett tevékenységünkre. Ki kell tudni szűrni azon természetes folyamatokat, melyek a tevékenység működését kedvezőtlenül befolyásolhatják, a normál üzemmenetet gátolhatják, vagy megnehezíthetik. Ez fontos, mert azt is igazolhatja, hogy a környezetben fellépő állapotváltozás nem valamely a tárolóban végzett tevékenységből adódik, hanem természetes folyamatok eredménye, vagy a kettő együttes hatása.

A radioaktívhulladék-kezeléssel foglalkozó létesítmények monitoring rendszere a tároló életciklusához (kutatáshoz, létesítéshez, üzemeltetéshez, lezáráshoz) igazodik. A különböző életciklusokban más terület kerül a környezet ellenőrzési rendszer fókuszába.

A kutatási fázis során a monitoring rendszer üzemeltetésével célunk a környezetben lezajló folyamatok megismerése, a biztonsági értékelésekhez szükséges adatok biztosítása. Ezen mérési eredmények megalapozzák a környezeti hatásvizsgálat elkészítését, valamint viszonyítási alapul szolgálnak a későbbi fázisok (létesítés, üzemeltetés, lezárás) eredményeinek összehasonlításához.

A tárolók létesítésével járó beavatkozások jelentősen megváltoztathatják a természetes környezetet. A megfigyelések ebben a szakaszban elsősorban az emberi beavatkozások hatásainak nyomon követésére és az esetleges kedvezőtlen változások korai megismerésére irányulnak.

Az üzemeltetés már nem jár további beavatkozásokkal a térségre vonatkozóan, így a létesítés által okozott változások egy másodlagos egyensúlyi állapotot eredményeznek, melynek kialakulása után a monitoring-tevékenység feladata: a lakosság és a környezet védelmének bemutatása, a telephely műszaki védelmének ellenőrzése, a kibocsátási határértékek betartásának igazolása (IGAZOLÁS), az esetleges kibocsátások észlelése, szükség esetén az azonnali beavatkozások megtétele és a döntések meghozatalának megalapozása. Az üzemeltetés fázisa információt szolgáltat a lezárás utáni időszak környezet ellenőrzési programjának elkészítéséhez. A tárolók lezárásához igazolni kell a sugárvédelmi biztonság teljesülését. Ebben az időszakban történik a telephelyi létesítmények egy részének felszámolása, más részének végleges lezárása, a terület további használatának kialakítása. A lezárás a tároló életciklusában egy rövid ideig tartó tevékenység, de kiemelt hatása miatt külön kezelendő.

A tárolók életciklusa meglehetősen hosszú időt ölel át. Ezen idő alatt váratlan, illetve előre nem tervezhető események és folyamatok megjelenését sem lehet kizárni, mint például a klímaváltozás. Fontos, hogy ezen nem tervezhető események hatásainak megfigyelésére is kellően rugalmasan, és a megfelelő intézkedéssel tudjunk reagálni. Erre a monitoring rendszer időközönkénti felülvizsgálata ad lehetőséget.