TEVÉKENYSÉGEINK
Végleges elhelyezés biztosítása
A radioaktív hulladékot a bennük található radioaktív izotópok mennyiségétől függően nagyon kis, kis és közepes, valamint nagy aktivitású kategóriába; míg az izotópok típusától függően rövid és hosszú élettartamú kategóriába soroljuk. A rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezése már megoldott feladat Magyarországon. A hosszú élettartamú és nagy aktivitású radioaktív hulladék, valamint a kiégett fűtőelemek (együtt a továbbiakban: nagy aktivitású hulladék) átmeneti tárolására szintén jól működő gyakorlatot alkalmazunk.
A radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és végleges elhelyezése társaságunk egyik kiemelt feladata. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése jelenleg is megoldott, mivel ezek fogadására a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló telephelye alkalmas. Ugyanakkor hosszú távon indokoltnak tartjuk egy kifejezetten nagyon kis aktivitású hulladékok befogadására szolgáló tároló telepítésének vizsgálatát. Ez nemcsak költséghatékonyabb megoldást jelenthet, hanem hozzájárulhat a bátaapáti tároló kapacitásának megőrzéséhez. A nagyon kis aktivitású radioaktívhulladék-tároló teepítését előkészítő munkák jelenleg adatgyűjtési és módszertani vizsgálati szakaszban tartanak.
A nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése még olyan feladat, amelyeket meg kell oldanunk a jövőben. A Nyugat-Mecsekben vizsgáljuk a Bodai Agyagkő Formációt, mely potenciálisan alkalmas befogadókőzet lehet egy jövőben létesülő mélységi geológiai tároló számára.
Nagy aktivitású kutatás
1993.
Mecseki uránbányából nyitott vágatban indul meg a Bodai Agyagkő Formáció kutatása (kb. 1000 m mélység).
1998.
A bányászati tevékenységek megszűnésével a további felszín alatti vizsgálatok lehetősége lezárult, ugyanebben az évben alakult meg az RHK Kft.
2000.
Az RHK Kft. országos szűrést végzett a lehetséges befogadóképződmények rangsorolására, a BAF kapta a legjobb értékelést.
2004.
Megkezdődött a BAF kutatás I. felszíni fázisának 1. szakasza.
2012.
Az RHK Kft. előkészítette a földtani kutatás 2. szakaszának projektjét, amely a 2014 és 2018 között esedékes feladatokat jelölte ki.
2014.
Két mélyfúrás létesült: BAF-2, BAF-1,-1A
2015.
Vízföldtani térképezés, izotóptranszport-vizsgálatok a BAF kőzetein, B-3 kutatóárok kialakítása (703 m hosszú, 2-6 m mély).
2016.
DNy-Dunántúl nagyszerkezeti értékelése, geomorfológiai és kiegészítő földtani térképezés.
2017.
BAF-1Af mélyfúrás létesült, szeizmikus szelvények mérése (33,2 km), kutatási zárójelentés.
2019.
Az RHK Kft. megkapta a telephelykutatási keretprogram engedélyt az OAH-tól, amely 2032-ig meghatározza a feladatokat.
2021.
Mélyfúrások létesítése: BAF-3, BAF-3A, BAF-4
2022.
Megkezdődött a térség nagyfelbontású 3D szeizmikus mérése, amelynek célja a terület földtani szerkezetének pontosítása.
2024.
SH szeizmikus mérések zajlottak a kutatási területen
Mélységi geológiai tároló
A nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezését széleskörű nemzetközi egyetértés szerint mélységi geológiai tárolóban lehet biztonságosan megoldani. A mélységi geológiai tároló egy több száz méter mélyen megépülő létesítmény, amely védett a felszíni hatásoktól, folyamatoktól, és amelyben az ember alkotta műszaki létesítmények mellett a stabil földtani környezet is garantálja a hosszú távú biztonságot. Abban is egységes álláspont alakult ki a hulladékkezelésben érintett nemzetközi szervezetek körében, hogy egy mélységi geológiai tároló egyaránt alkalmas a kiégett nukleáris üzemanyag közvetlen elhelyezésére, valamint a feldolgozott kiégett üzemanyag maradékainak elhelyezésére is.
A 2015 áprilisában az Országgyűlés által jóváhagyott nemzeti politika szerint a nagy aktivitású hulladék elhelyezését Magyarországon is egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Egy ilyen tároló befogadására alkalmas terület (kőzet) földtani kutatása, kijelölése és megfelelőségének igazolása, valamint a hulladékcsomagok végleges elhelyezése során alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozása – a nemzetközi példák alapján – hosszú, évtizedekig tartó folyamat. Az értékelések során a létesítmény hosszú távú (akár többszázezer év) biztonságát is bizonyítani kell.
Magyarországon ez idáig még nem született meg a döntés, hogy a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával vagy annak közvetlen végső elhelyezésével zárjuk-e le az ún. üzemanyagciklust. Hazánknak azonban mindenképpen szüksége van egy mélységi geológiai tároló kialakítására, hiszen a nagy aktivitású radioaktív hulladék, illetve a hosszú élettartamú kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, valamint a kiégett üzemanyag (vagy az üzemanyag feldolgozási maradékainak) elhelyezésére az üzemanyagciklus-zárás politikájától függetlenül is fel kell készülni. Előre kell haladni a végleges elhelyezésre szolgáló tároló létesítmény telephelyének kiválasztásával, mert annak megvalósítása több évtizedet igényel.
Dr. Halász Amadé
kutatási osztályvezető
Kutatási tevékenység
Magyarországon a lehetséges tároló helyszínét kijelölő kutatási program 1993 végén indult el, a mecseki uránbányából nyitott vágatokban, a Bodai Agyagkő Formáció vizsgálatával. Az akkori elemzések nem tártak fel olyan körülményt, ami a kőzetet alkalmatlanná tenné a mélységi geológiai tároló kialakítására. 2000-ben az ország egész területére kiterjedő értékelés szerint is ez a képződmény bizonyult a legígéretesebb befogadó kőzetnek. Ez alapján az RHK Kft. több fázisra tagolódó, felszíni majd felszín alatti földtani kutatási programot irányzott elő a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmas telephely és egy új földalatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölésére a Nyugat-Mecsekben.
A biztonsági értékelés
támogatásához a földtani környezet megismerésére van szükség, amelyre többek között az alábbi módszereket alkalmazzuk:
Mélyfúrások, kutatóárkok létesítése
Hidrogeológiai mérések
Szeizmikus mérések
Elvégzett feladatok
Az RHK Kft. a földtani kutatást 2004-ben kezdte meg, és az első ütem egészen 2010-ig tartott. Mélyfúrások létesültek, geofizikai mérések történtek, számos értékelés készült, valamint vízföldtani és geodinamikai monitoring rendszert alakítottunk ki, amely a mai napig üzemel. A kutatás következő üteme 2014-től 2017-ig tartott. Ennek során három kutató fúrás létesült 474, 913 és 1030 m-es mélységgel, amelyek alapvetően igazolták a Bodai Agyagkő Formáció kedvező tulajdonságait. A további terepi munkák részeként egy közel 700 m hosszú, 2–6 m mélységű kutatóárkot létesítettünk. A kutatóárok nem tárt fel semmilyen, az utóbbi pár százezer évben végbement mozgásra utaló jelenséget. Emellett földtani, vízföldtani és geomorfológiai térképezést végeztünk, 2 db szeizmikus szelvény mérésére került sor több mint 30 km hosszúságban, továbbá folytattuk a környezeti és geodinamikai megfigyelő rendszer üzemeltetését. Több mint egy évig tartó laboratóriumi vizsgálatot is végeztünk radioizotópokkal az agyagkő transzport tulajdonságainak meghatározására. A földtani kutatás addigi eredményeiről 2017-ben zárójelentést nyújtottunk be a hatóságnak. A haramdik ütem a kutatási keretprogramengedély 2019-es megszerzésével indult. Ennek keretében 3 kutatófúrást létesítettünk (845, 1319 és 849 m), valamint 3D és 2D szeizmikus mérseket végeztünk.
Telephelykutatási keretprogram
Az új jogszabályi előírásoknak megfelelően, 2018-ban az RHK Kft. összeállította a Bodai Agyagkő Formáció telephelykutatási keretprogramját, amely 2032-ig határozza meg a feladatokat. A keretprogramot az Országos Atomenergia Hivatal 2019-ben jóváhagyta. Ez alapján folyik a következő kutatási fázis tervezése és a kivitelezési pályázatok kiírása. A következő években újabb kutató fúrások mélyítésére, valamint területi szeizmikus felmérésre kerül sor a Nyugat-Mecsekben. A nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos fő feladatok ütemezése várhatóan a következő lesz:
01.
Felszíni földtani kutatás lefolytatása
02.
Felszín alatti földtani kutatás – kutatólabor létesítése
03.
Kutatólabor üzemeltetése, kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása
04.
Tároló létesítése, üzemeltetési engedély megszerzése
05.
Tároló üzemeltetése, a kiégett üzemanyag elhelyezése
06.
Felszín alatti tároló végső lezárása
Még nincs eldöntve, hogy a kutatólaboratórium része lesz-e a későbbi tárolónak vagy sem. Az ezzel kapcsolatos döntést a felszíni kutatások eredményeinek és a tároló előzetes elrendezésének figyelembe vételével lehet meghozni. A döntéstől függetlenül a kutatólaboratórium létesítése jelentős mérföldkő a tároló megvalósításának folyamatában. Ezen a ponton válik szükségessé a létesítést előkészítő tevékenységek megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulásának megkérése, amelyet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény ír elő.
A nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítési folyamatában Magyarország a „mérlegelve előrehaladás” politikáját követi. Előrehalad a tároló telephelyének kiválasztásában, de mérlegeli az üzemanyagciklus-zárási stratégia kiválasztását befolyásoló fejleményeket is.
Dr. Molnár Balázs
stratégiai és műszaki igazgató
Nagyon kis aktivitású projekt
Nagyon kis aktivitású hulladék
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 2009-ben új ajánlást adott ki a radioaktív hulladékok osztályozásáról, amellyel összhangban a hazai jogi szabályozásban is bevezették a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék (NKAH) kategóriát. Ilyen típusú hulladék döntő részben az atomerőművek leszerelése során keletkezik, de az üzemidő hosszabbítást megalapozó technológiai átalakítások is eredményeznek ilyen típusú hulladékot.
Ebbe a kategóriába olyan radioaktív hulladékok tartoznak, amelyekben jellemzően csak 30 évnél rövidebb felezési idejű izotópok vannak, és ezeknek az aktivitása is belátható időn belül – legfeljebb 150-200 év alatt – a mentességi szint alá csökken. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékokat általában felszíni tárolókban, a kis és közepes aktivitású hulladékoknál egyszerűbb műszaki kialakítású létesítményekben helyezik el. Bár a radioaktivitásuk jellemzően csak kismértékben haladja meg a természetes környezetben is jelen lévő szintet, kezelésük és elhelyezésük szigorú biztonsági szabályok szerint történik, hogy hosszú távon is biztosított legyen az emberek és a környezet védelme.
A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok esetében az elhelyezési koncepció egy önálló, felszíni tároló létesítése. A leendő tároló előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátását az RHK Kft. vezetősége projektstruktúrába szervezte annak érdekében, hogy a szükséges földtani alapok mellett a műszaki, a hosszú távú biztonsági szempontokat, a kiválasztási kritériumokat, a társadalmi és gazdasági aspektusokat is mérlegeljük. A projekt célja, hogy felkészüljünk egy majdani felszíni elhelyezésre alkalmas nagyon kis aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kutatására és ismereteket gyűjtsünk annak lehetséges műszaki megvalósítási módjairól.
Dr. Molnár Balázs
stratégiai és műszaki igazgató
A nagyon kis aktivitású projekt feladatai
Az elmúlt években főként nemzetközi tapasztalat- és információgyűjtés, stratégiai tervezés és a lehetséges hazai elhelyezési koncepciók előkészítése történt. A projekt egyik kiemelt feladata a hulladék-kategória bevezetése óta eltelt időszakban elvégzett előkészítő tevékenységek eredményeinek áttekintése, a hazai és nemzetközi információk összegyűjtése, aktualizálása, szükség esetén felülvizsgálata. A projekt keretében feladat a telephely kiválasztására vonatkozó követelmények, valamint a lehetséges műszaki koncepció felülvizsgálata és az elhelyezendő nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok fizikai, kémiai és radiológiai jellemzőinek és várható mennyiségének meghatározása.
A tervezett tároló helyszíne még nem ismert. A jövőbeni telephely-kiválasztás megalapozásához további adatgyűjtésre és a megfelelő vizsgálati módszerek meghatározására van szükség. Erre adnak lehetőséget a 2024-ben engedélyezett, és azóta több helyszínen folyó módszertani vizsgálatok, amelyeknek alapvető célja a későbbi telephelyvizsgálati programhoz alkalmazható kutatási módszerek kiválasztása és azok megfelelőségének igazolása.
Nemzetközi tapasztalatok
Az NKAH projekt kapcsán több nemzetközi radioaktívhulladék-kezelő céggel vagyunk együttműködésben. A projekt előkészítése során célunk, hogy részletesen megismerjük a külföldön alkalmazott műszaki megoldásokat, telephelykiválasztási kritériumokat és módszereket, biztonsági megközelítéseket és üzemeltetési tapasztalatokat. Az elmúlt években több alkalommal folytattunk szakmai egyeztetéseket például francia és szlovák kollégákkal a tárolójuk telephelyének kiválasztási kritériumairól, annak műszaki kialakításáról, az alkalmazott hulladékcsomagokról, valamint üzemeltetési és monitoring tapasztalataikról is. A nemzetközi tapasztalatok hasznosítása fontos alapot biztosít ahhoz, hogy a későbbiekben a hazai adottságokhoz illeszkedő, korszerű és biztonságos tárolási koncepció kerülhessen kialakításra .