Finanszírozás

Az atomtörvényben lefektetett alapelveknek megfelelően a radioaktív hulladékok kezelése nem háríthat elfogadhatatlan terhet a jövő generációkra. E követelmény kielégítése érdekében a hulladékok elhelyezésének és a nukleáris létesítmények leszerelésének a költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amely a nukleárisenergia-termelés és az izotópalkalmazás hasznait élvezi. Ennek megfelelően az atomtörvény 1998. január 1-jével létrehozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amely a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatoknak a finanszírozását biztosító, elkülönített állami pénzalap.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felügyeletére kijelölt miniszter rendelkezik, a KNPA kezelő szerve a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium (jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium).

A KNPA kezelő szerve megvizsgálja, és egyetértése esetén a KNPA Szakbizottság előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó, az RHK Kft. által előkészített javaslatokat. A felterjesztéshez csatolni kell az OAH előzetes szakmai értékelését is.

A Paksi Atomerőmű a radioaktív hulladékai végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyaga átmeneti tárolásának – beleértve a tároló leszerelését is –, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani. Az atomerőmű fedezi a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba való eseti beszállítások miatti – az atomtörvény melléklete szerinti – befizetésekből származó bevételből nem fedezett, a véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék tárolásával, a tároló biztonságnövelésével és üzemeltetésével járó költségeket.

Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a fenti kötelezettségek figyelembevételével. Az adott évre megállapított összeg arányos részét közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kincstárnál vezetett számlájára havonta, a hónap 15. napjáig kell befizetni.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Budapesti Kutatóreaktora és a BME Nukleáris Technikai Intézet oktatóreaktora esetében a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezését szolgáló tároló létesítésével, üzemeltetésével, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, valamint a nukleáris létesítmény leszerelésével és lebontásával és az annak következtében keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket azok felmerülésekor kell befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében. Az atomenergia más alkalmazói a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos, az atomtörvény 1. melléklete alapján meghatározott befizetési kötelezettségüket a hulladéknak a tárolóba történő beszállításakor teljesítik.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül. Ezt a gyakorlatot 2001-ben és 2002-ben szüneteltették, de 2003-tól kezdődően ismét visszaállították.

Az Alap felhasználására közép és hosszú távú tervet (egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig), és éves munkaprogramokat kell készíteni. Ezek előkészítése az RHK Kft. feladata. A közép és hosszú távú terveket évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell. Ennek célja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson az Alap. Így valósul meg az a bevezetőben idézett alapelv, hogy az atomenergiát felhasználó generáció fizesse meg a felhasználásból fakadó, jövőben esedékes tevékenységek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következő generációkra.

Az Alap pénzügyi helyzetének alakulása 1998. és 2018. között (Mrd Ft):

ÉVBEVÉTELKIADÁSBETÉTÁLL. VÁLTOZÁSA
1998
7 777,4
3 941,1
3 836,3
1999
9 399,0
3 634,6
5 764,4
2000
10 449,0
2 094,1
8 354,9
2001
14 886,9
6 084,0
8 802,9
2002
17 205,8
11 239,4
5 966,4
2003
23 703,2
9 183,5
14 519,7
2004
27 577,0
9 705,9
17 871,1
2005
30 497,1
11 026,9
19 470,2
2006
28 445,9
14 680,4
13 765,5
2007
29 184,9
13 068,6
16 116,3
2008
31 363
16 289
15 074
2009
33 751,4
13 913,6
19 837,8
2010
35 646
15 003,6
20 642,5
2011
32 212,6
16 528,7
15 683,8
2012
30 622,4
12 870,3
17 452,1
2013
33 137,3
13 508,5
19 808,8
2014
32 226,2
12 493,2
19 732,9
2015
27 629,0
15 491,3
12 137,7
2016
26 774,0
12 874,1
13 899,9
2017
27 516,1
13 044,5
14 471,6
2018
27 510,8
12 153,6
15 357,2

                                           2019                                                                                30 970,0                                                                           14 710,0                                                                            16 260,0

2019. december 31-én az Alapban 315,13 Mrd Ft volt.