Finanszírozás

Az atomtörvényben lefektetett alapelveknek megfelelően a radioaktív hulladékok kezelése nem háríthat elfogadhatatlan terhet a jövő generációkra. E követelmény kielégítése érdekében a hulladékok elhelyezésének és a nukleáris létesítmények leszerelésének a költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amely a nukleárisenergia-termelés és az izotópalkalmazás hasznait élvezi. Ennek megfelelően az atomtörvény 1998. január 1-jével létrehozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amely a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatoknak a finanszírozását biztosító, elkülönített állami pénzalap.
A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelő szerve az Energiaügyi Minisztérium. A KNPA kezelő szerve megvizsgálja, és egyetértése esetén a KNPA Szakbizottság előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó, az RHK Kft. által előkészített javaslatokat. A felterjesztéshez csatolni kell az OAH előzetes szakmai értékelését is.

A Paksi Atomerőmű a radioaktív hulladékai végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyaga átmeneti tárolásának – beleértve a tároló leszerelését is –, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani. Az atomerőmű fedezi a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba való eseti beszállítások miatti – az atomtörvény melléklete szerinti – befizetésekből származó bevételből nem fedezett, a véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék tárolásával, a tároló biztonságnövelésével és üzemeltetésével járó költségeket.

Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a fenti kötelezettségek figyelembevételével. Az adott évre megállapított összeg arányos részét közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kincstárnál vezetett számlájára havonta, a hónap 15. napjáig kell befizetni.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Budapesti Kutatóreaktora és a BME Nukleáris Technikai Intézet oktatóreaktora esetében a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezését szolgáló tároló létesítésével, üzemeltetésével, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, valamint a nukleáris létesítmény leszerelésével és lebontásával és az annak következtében keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket azok felmerülésekor kell befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében. Az atomenergia más alkalmazói a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos, az atomtörvény 1. melléklete alapján meghatározott befizetési kötelezettségüket a hulladéknak a tárolóba történő beszállításakor teljesítik.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül. Ezt a gyakorlatot 2001-ben és 2002-ben szüneteltették, de 2003-tól kezdődően ismét visszaállították.

Az Alap felhasználására közép és hosszú távú tervet (egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig), és éves munkaprogramokat kell készíteni. Ezek előkészítése az RHK Kft. feladata. A közép és hosszú távú terveket évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell. Ennek célja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson az Alap. Így valósul meg az a bevezetőben idézett alapelv, hogy az atomenergiát felhasználó generáció fizesse meg a felhasználásból fakadó, jövőben esedékes tevékenységek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következő generációkra.

Az Alap pénzügyi helyzetének alakulása 1998. és 2021. között (M Ft):

2023. december 31-én az Alapban 571 578,6 Mrd Ft volt.