Új kutatóárok létesítését célozta meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft (RHK Kft.) a nyugat-mecseki kutatása következő lépéseként. A tervezett B-4 elnevezésű árok jelenlegi, geofizikai előkészítő méréseit 2025 januárjában indították el és feltehetően nyáron érnek véget.
Új kutatóárok helyét keresik a Nyugat-Mecsekben
Magyarországon a lehetséges nagy aktivitású radioaktív hulladékok, valamint a kiégett fűtőelem számára alkalmas tároló helyszínét kijelölő kutatási program 1993 végén indult el, a mecseki uránbányából nyitott vágatokban. A programot az RHK Kft. 2004 óta vezeti, és célja, hogy minél pontosabban meg tudja határozni az országban azt a területet, amely megfelel a szigorú szakmai elvárásoknak, ezáltal biztonságos helyet nyújt a radioaktív hulladékok számára. A 2000-es években lezajlott országos szűrés alapján a nyugat-mecseki Bodai Agyagkő Formáció (BAF) bizonyult a legalkalmasabb potenciális befogadó képződménynek, így az ország kiemelt programja ebben a térségben indult el. Egy ilyen kutatás rendkívül időigényes, mindemellett körültekintő és alapos munkát igényel. A projekt során eddig több mélyfúrást végeztek el és két kutatóárkot is létesítettek, melyek mind azt a célt szolgálják, hogy minél pontosabb ismereteket szerezzenek a szakemberek a befogadó képződményről és annak földtani környezetéről.
Ha segítségül lehetne hívni egy időgépet, akkor talán egyszerűbb lenne a kutatók dolga is, mivel a nyugat-mecseki területen több millió éves kőzetréteg mozgását kell megfigyelniük. Valamikor ezeken a helyeken ugyanis jelentős kőzetmozgások voltak, amelyek a kialakuló törésvonalak mentén hosszú idő alatt akár több száz méteres elmozdulásokat eredményeztek. Cserdi határában az agyagkőre negyedidőszaki löszképződmények és a pannóniai rétegek, az úgynevezett „pannon homok” rakódott le. Ha a szerkezeti vonal az üledék (kőzetek) lerakódása óta elmozdult (aktív volt), akkor az elmozdulásnak a homokrétegben is nyoma kellett, hogy maradjon. Ha viszont a zóna fölötti homokrétegben nincs nyoma semmiféle elmozdulásnak, akkor kijelenthetjük, hogy a törésvonal legalább az utóbbi néhány millió évben nem újult fel, nem mozgott. Tehát ha bizonyítani tudják a kutatók, hogy az adott törésvonal mentén az elmúlt pár millió évben már nem volt elmozdulás, feltételezhető lesz, hogy az elkövetkező néhány százezer évben sem változik ez a helyzet. Ez a megállapítás pedig kulcsfontosságú lesz a kutatási program során, hiszen ez is segít eldönteni, hogy a potenciális befogadó kőzet és annak környezete alkalmas lehet-e a mélygeológiai tároló befogadására.
Az RHK Kft. jelenleg két kutatási engedéllyel rendelkezik a térségre vonatkozóan. Az egyik engedély szerint a hegység déli előterében, mintegy 73 km2 kiterjedésű területen belül 11 szelvény mentén, összesen 54 km hosszban sekélyszeizmikus méréseket folytatnak. A társaság másik, geofizikai felmérésének engedélyeztetését és pályáztatását 2024-ben folytatta le. E szerint Cserdi településtől északra, egy 32 hektár kiterjedésű erdős területen, többféle geofizikai módszer eredményeire alapozva tesznek javaslatot a tervezett B-4 kutatóárok pontos helyére. Ezt a munkát csak lombmentes időszakban lehet végezni, ezért a mérés 2025 januárjában indult el, és kb. 6 hónapig tart.
Dr. Halász Amadé
kutatási osztályvezető
A B-4 kutatóárok előzményei a program 1. szakaszában a B-2 kutatóárok, 2. szakaszában pedig a B-3 kutatóárok mélyítései voltak, a Boda–Büdöskúti-öv aktivitási periódusának és mozgásmechanizmusának pontosítása céljából. A B-2 árok részletes földtani-tektonikai dokumentálása és nagy felbontású geofizikai mérési programja alapján, fiatal negyedidőszaki tektonikára utaló nyomokat nem észleltek.
A B-3 árok esetében – a részletes geofizikai megalapozásnak köszönhetően – sikerült elérni és megvizsgálni az alaphegységi törészónát fedő felsőpannon üledékeket, dokumentálni azok zavartalan települését, így igazolni, hogy a kőzetrétegek mozgása az utóbbi néhány millió évben nem volt aktív.
Általánosságban elmondható, hogy a kutatóárkok eltérő hosszúságúak, elérhetik a több száz métert (függ a terület földtani jellemzőitől és a kutatás céljától), és jellemzően 2-6 méter mélységben alakítják ki. Segítségükkel az üledékrétegek szerkezetét pontosabban meg lehet vizsgálni. A Nyugat-Mecsekben található fiatal üledékek és a „pannon homok” megismerése abból a szempontból jelent kihívást, hogy vastagságuk akár 6 méternél mélyebben is követhető. Ezért geofizikai méréseket végeznek a szakemberek, melyek segítségével ki tudják jelölni azt a területet, ahol érdemes a kutatóárkot lemélyíteni.
A tervezett új kutatóárok az előző két árok eredményeit egészíti ki a Hetvehely–Magyarszék szerkezeti zóna mozgástörténetének megismerésével, a zónát fedő fiatalabb, negyedidőszaki (pleisztocén-holocén) és/vagy pannóniai korú üledékrétegek feltárásával, vizsgálatával. A B-4 kutatóárok tervezéséhez pontosítani szükséges a zóna helyét és a fiatal fedőüledékek vastagságát. Ehhez nyújtanak segítséget a tervezett árok térségében végzett előkészítő sekélygeofizikai mérések és kiegészítő talajfúrások, mely során kisméretű fúróberendezéseket és mérőműszereket használnak a terepen. A geofizikai méréseket magába foglaló munka, majd az ezt követő szondázások és sekélyfúrások május elején befejeződtek. Így várhatóan a nyár folyamán a mérések kiértékelését végzik majd el a kutatók. A tervezési és engedélyeztetési eljárást követően pedig megindulhatnak az árok kivitelezési munkái is." A tervezési és engedélyeztetési eljárást követően pedig megindulhatnak az árok kivitelezési munkái is. A mérések során a szakemberek mindent megtesznek, hogy a lehető legkevesebb kár keletkezzen a földeken. Ha mégis előfordul némi rongálás, a társaság – a kárfelmérést követően – kártalanítja az érintetteket. Mindemellett folyamatosan tájékoztatják a munkafolyamatokról a tulajdonosokon kívül a környező települések polgármestereit is.