Létesítmények

Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló

01.

Az első atomerőművi blokk indulása.

1982

02.

Elindult a Nemzeti Projekt, amely az atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezését célozta.

1993

03.

Megalakult a Radioaktív Hulladékokat Kezelő - akkor még - Kht.

1998

04.

Befejeződtek a felszíni kutatási munkák Bátaapátiban. A Magyar Geológiai Szolgálat elfogadta a terület alkalmasságát.

2003

05.

A lejtaknák mélyítésével megindult a felszín alatti kutatás.

2005

06.

Bátaapátiban a képviselőtestület kezdeményezésére véleménynyilvánító népszavazást tartottak a tároló megépítéséről (90,73 %-os támogatottság).

2005

07.

Megkezdték működésüket a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszíni létesítményei.

2008

08.

Ünnepélyesen megnyílt az első föld alatti tárolókamra és betárolták az első hulladékcsomagot is.

2012

09.

Az 1. kamra 537 vasbetonkonténerrel (4833 hordó) megtelt.

2017

10.

Beszállították az első kompakt hulladékcsomagokat az tárolóba, emelyek helytakarékosabb tárolást tesznek lehetővé.

2023

11.

Átszállították az első hulladékcsomagokat a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóból Bátaapátiba, lehetőséget biztosítotva a biztonságnövelő program elindítására.

2024

12.

Jelenleg 537 db. vasbeton konténer, 37 db. kompakt hulladékcsomag és 1705 db. hordó található a tárolóban.

2025

Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót (NRHT) a kis és közepes aktivitású, rövid felezési idejű, atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére létesítették. A hulladék számottevő része a Paksi Atomerőmű üzemeltetése során keletkezik, de a leszereléskor keletkező radioaktív anyagokat is itt kell majd elhelyezni. A szilárd halmazállapotú hulladék többségét 200 literes acélhordókban, tömörített formában tárolják, a folyékony radioaktív hulladékot tartályokban gyűjtik az atomerőműben. Mivel a radioaktív hulladékot csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a folyékony hulladékot szilárdíják mielőtt a bátaapáti tárolóba szállítják. Eredetileg kizárólag az atomerőművi eredetű hulladékot tervezték elhelyezni a telephelyen, azonban hosszas engedélyezési folyamatot követően lehetővé vált, hogy a Pest megyei Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéka is beszállítható legyen a bátaapáti telephelyre. Ez megteremtette az úgynevezett biztonságnövelő porgram elindításához szükséges körülményeket. Természetesen, az átszállítandó hulladék is szilárd halmazállapotban, a bátaapáti tároló hulladék átvételi követelményeinek való megfelelést követően kerülhet a telephelyre.

Geológiai tároló

Az NRHT egy geológiai (föld alatti) tároló. A radioaktív hulladék végleges elhelyezésére a felszín alatt, körülbelül 250 méteres mélységben kialakított tárolókamrák biztosítanak lehetőséget. A mélybe két párhuzamos lejtősakna vezet le 10% lejtéssel, 1,7 kilométer hosszan, melyeket 250 méterenként keresztvágatok kötnek össze. A közel 6 kilométer hosszú vágatrendszer két részét különíthetjük el: az ellenőrzött zónát a már üzembe helyezett tárolókamrákkal és az építési területet, ahol a további karmák kialakítása folyik. A két területet leplombált kerítés választja el egymástól.

A tárolót a 360 millió éves Mórágyi rög nevezetű gránitképződményben alakították ki robbantásos módszerrel. Ez a természetes földtani gát és az alkalmazott mérnöki gátak (hordó, konténerek, vasbeton medence, tömedékelés, stb.) együttese szavatolja, hogy évezredek alatt sem juthat ki radioaktív izotóp a tárolóból – még akár a legnagyobb kockázatot jelentő vízzel való érintkezés folyamán sem. Az idő előrehaladtával az itt található rövid felezési idejű izotópok olyan mértékben lebomlanak, hogy nem jelentenek kockázatot a továbbiakban az egészségre.

A tároló megépítését és az első kamrában alkalmazott sikeres tárolási módszert (vasbeton konténeres elhelyezés) követően célul tűztük ki egy olyan hulladékelhelyezési-koncepció fejlesztését, amely ugyanolyan biztonsági színvonalon, de helytakarékosabban biztosítja a radioaktív anyagok végleges elhelyezését. A munka első lépése egy olyan hulladékcsomag kialakításának koncepcionális megtervezése volt, amelybe minél több radioaktív hulladék kerülhet. Arra is figyelnünk kellett, hogy az eredetileg használt vasbeton konténerek nyújtotta hosszú távú védelmet az új koncepció esetében is szavatolni tudjuk. Végezetül azt is megvizsgáltuk, hogy a jövőben még kihajtandó kamrákat tudjuk-e úgy alakítani, hogy minél optimálisabban helyezhessük el bennük az újfajta hulladékcsomagokat.

Dr. Radó Krisztián

NRHT telephelyvezető

Tárolási koncepciók - vasbeton konténer

Az első tárolókamrában alkalmazott tárolási koncepció szerint a hulladék az atomerőműben került 200 literes, lezárt acélhordókba. A szigorú ellenőrzések után - fizikai sérülés vizsgálata, gamma-dózisteljesítmény mérése a hordó felületén és tőle 1 méterre, a felületi szennyezettség ellenőrzése dörzsmintavétellel, az NRHT átvételi korlátainak megfelelő aktivitás szoftveres ellenőrzése - szakembereink átvették a hordókat, melyeket erre a célra kialakított, hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművel juttattak az NRHT-ba.

A tároló felszíni technológiai épületében a hordókat kilencesével vasbeton konténerbe helyezték, a konténerben fennmaradó üres helyet pedig inaktív betonnal töltötték ki. A hét napos pihentetés követően ezeket a legfeljebb 16 tonnás hulladékcsomagokat (monolitblokk) az I-K1 jelű tárolókamrába szállították, ahol egy speciális targonca segítségével helyezték őket a kijelölt pozícióba. A kamra 2017-ben telt meg, 537 konténerben 4833 hordó került végleges tárolási helyére.

Tárolási koncepciók - Kompakt hulladékcsomag

A második kamrától alkalmazott tárolási koncepció merőben eltér az azt megelőzőtől. A vasbetonkonténereket úgynevezett kompakt hulladékcsomagok (KHCS) váltották le, melyeket a Paksi Atomerőműben készítenek el a szakemberek. A szintén 200 literes fémhordók négyesével kerülnek egy vékonyfalú, merevített acélkonténerbe. A hordók között fennmaradt teret ugyancsak kitöltik, de ez esetben már folyékony radioaktív hulladékból kevert cementpéppel, így a korábban kihasználatlan térfogatot is radioaktív hulladék tölti ki. Ezeket az acélcsomagokat szállítják át az RHK Kft. munkatársai négyesével Bátaapátiba, a már megszokott, szigorú ellenőrzések elvégzését követően. Az új csomagok végleges elhelyezése a tárolókamrák kialakításának módosítását is megkövetelte. Az acélkonténereket nem közvetlenül helyezik el a felszín alatt, mint az egyes kamrában, hanem kamrákban kialakított vasbeton medencébe kerülnek. A még hatékonyabb helykihasználás érdekében a lezárt vasbetonmedence tetejére hulladékkal teli hordók is kerülnek.

A tárolókamrák térfogatának növelése

Nem csak az újfajta hulladékcsomag nyújtott lehetőséget a jobb helykihasználásra, hanem a kamrák méretének növelése és a csomagokhoz való igazítása is. A 3. és 4. kamrát már nagyobb szelvénymérettel hajtották ki, mint az első kettőt. Az 5. és 6. kamra kihajtása is hamarosan megkezdődik - még tovább növelt szelvénymérettel.

01.

96 m²

02.

96 m²

03.

115 m²

04.

115 m²

05.

135 m²

06.

135 m²

Hulladékátszállítás

Az eredeti tervek szerint a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló kizárólag atomerőművi eredetű radioaktív hulladékot fogadott volna. Később társaságunk stratégiai okokból úgy döntött, hogy megteremti a lehetőséget a más keletkezési helyről származó kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére is. A döntés oka, hogy a Pest megyei Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban (RHFT) biztonságnövelő programot fogunk végrehajtani, amelynek elvégzéséhez kapacitás felszabadítás szükséges – a Bátaapátiba trörténő hulladékátszállítás megteremti ennek lehetőségét. Az átszállított hulladékokat a származási helyüktől eltekintve ugyanúgy osztályozhatjuk, mint a Bátaapátiba eddig is bekerülő hulladékot. Tehát szilárd halmazállapotú, rövid felezési idejű, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyre ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint az atomerőműből már beszállított vagy jövőben beszállításra váró hulladékra. Az új, helytakarékosabb elhelyezési koncepciónak köszönhetően az átszállításból beérkező hulladékok miatt nem kell újabb kamrát kihajtani, így többletköltséggel sem jár elhelyezésük.

Kapcsolódó kiadványok

Innováció a tárolóban

LETÖLTÉS (pdf)

Az új hulladékelhelyezési-rendszer helytakarékosabb mint elődje, így jelentős megtakarítást várnak tőle a szakemberek, miközben a már megszokott biztonság színvonalát továbbra is garantálni tudják. Ha kíváncsi az innováció részletes leírására, tekintse meg Innovációs kiadványunkat!