A nukleáris létesítmények leszerelése

A Magyarországon jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények leszerelése az Atomtörvény 40. §-a alapján a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. feladata. Társaságunk a Paksi Atomerőmű, illetve a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) esetében gondoskodik az előzetes, illetve végleges leszerelési tervek elkészítéséről és felülvizsgálatáról, az egyéb létesítmények esetén pedig közreműködik ezen tevékenységek végzésében. A leszerelési tevékenységek végrehajtása során elvégzi valamennyi nukleáris létesítmény leszerelését/lebontását, illetve a telephelyek rekultivációját.

A Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése

A Paksi Atomerőmű első blokkját 1982-ben kapcsolták az országos hálózatra, a negyedik blokk üzembe helyezésére pedig 1987-ben került sor. Az atomerőmű eredetileg tervezett üzemideje 30 év, jelenleg már az atomerőmű 50 éves üzemidejével számolunk. Ennek alapján az erőmű negyedik blokkját várhatóan 2037-ben állítják le.

Az atomerőmű leszerelésére vonatkozó első tanulmány 1993-ban készült el. Ebben a tanulmányban a vizsgálat tárgyát csak az első kiépítés (1-2. blokk) képezte. A tanulmány 1997-ben készített változata már kiterjedt mind a 4 blokk és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) leszerelésére is.

Nagy előrelépésnek számított, hogy 2003-ban elkészült a Paksi Atomerőmű és a KKÁT Előzetes Leszerelési Tervének első változata. Ez a dokumentum ugyanazokat a leszerelési változatokat vizsgálta, mint az 1997-es tanulmány, ugyanakkor már terv mélységű szinten készült, és messzemenően figyelembe vette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ide vonatkozó ajánlásait.
Az eddigi nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy azoknál a nukleáris létesítményeknél, melyeket régebben terveztek, és a tervezés során nem használtak korszerű számítógépes tervezési eszközöket, nagyon nagy gondot jelent a leszerelési munkák tervezéséhez szükséges ún. leszerelési input adatok korrekt, ellenőrizhető formában történő megjelenítése,és az ún. leszerelési adatbázis létrehozása rendkívül idő- és költség igényes. A leszerelési adatbázisnak helyiség orientáltnak kell lennie, mivel a leszerelési munkákat helyiségenként és nem rendszerenként fogják elvégezni. A Paksi Atomerőmű leszerelési adatbázisának struktúráját, illetve az adatbázist az RHK Kft. 2004-ben elkészítette. Ezt az Országos Atomenergia Hivatal felkérésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ben regionális program keretében német, illetve szlovák szakértők bevonásával véleményezte. Az adatok első körének az összegyűjtése 2006-ban kezdődött el és 2009-ben fejeződött be.
A nukleáris létesítmények leszerelési tervét ötévente felül kell vizsgálni. A Paksi Atomerőmű Előzetes Leszerelési Tervével kapcsolatban az Országos Atomenergia Hivatal 2009-ben észrevételeket és ajánlásokat tett, valamint kérte annak kiegészítését. Ezek alapján 2014-ben készült el a leszerelési terv következő felülvizsgálata, melynek keretében megtörtént:

• a „Paksi Atomerőmű reaktor berendezéseinek és sugárvédő betonszerkezeteinek felaktiválódása és bomlása” című kutatási jelentés felülvizsgálata;
• a Paksi Atomerőmű Leszerelési Adatbázisának a felülvizsgálata;
• a leszerelési költségek és a radioaktív hulladékok mennyiségének meghatározásához szükséges radiológiai felmérés;
• a Paksi Atomerőmű aktualizált Leszerelési Tervének összeállítása.

A terv két opció – az azonnali leszerelés, valamint a primerkör 20 évig tartó védett megőrzését tartalmazó változat – esetén adja meg a várható költségeket és a keletkező hulladékok mennyiségét. A kiégett nukleáris üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti programja a primerkör 20 évig tartó védett megőrzését tartalmazó változatot veszi figyelembe.
A KKÁT vonatkozásában 2011-ben készült el az előzetes leszerelési terv felülvizsgálata, amely illeszkedik az atomerőmű leszerelési tervéhez.

A feladatok ütemezése

2014-2040
A PAE Előzetes Leszerelési Tervének és a KKÁT Előzetes Leszerelési Tervének rendszeres felülvizsgálata, majd a Végleges Leszerelési Tervek elkészítése és engedélyeztetése
A blokkok szakaszos leállítása

2037-2043
A kiégett üzemanyag-kazetták átszállítása a KKÁT-ba. Az erőmű aktív részeinek előkészítése a védett megőrzésre

2044–2064
A PAE védett megőrzése és a KKÁT felügyelete és karbantartása
Az erőmű inaktív részeinek leszerelése

2065–2080
Az erőmű aktív részeinek leszerelése
A kiégett üzemanyag-kazetták elszállítása a KKÁT-ból
A KKÁT leszerelése

Egyéb nukleáris létesítmények leszerelése

A legnagyobb feladat a Paksi Atomerőmű, és az atomerőmű mellett létesített Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának leszerelése, de a többi nukleáris létesítmény leszerelése is az RHK Kft. tevékenységi körébe tartozik. A Paksi Atomerőmű leszerelési költségeire a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba az atomerőmű által befizetett pénz nyújt fedezetet, míg a költségvetési intézmények által üzemeltetett nukleáris létesítményekben (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet – BME NTI – Oktatóreaktorában és a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának – MTA EK –Budapesti Kutatóreaktorában) képződő kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével és a létesítmények leszerelésével kapcsolatos kiadásokat a központi költségvetés biztosítja a költség felmerülésének évében.

A BME NTI Oktatóreaktorát 1971-ben helyezték üzembe, a hazai nukleáris szakemberképzés oktatási igényeinek kielégítésére. A reaktor ma 100 kW névleges hőteljesítménnyel működik, és 2017-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel. Az Oktatóreaktor jó műszaki állapota valószínűvé teszi, hogy a létesítmény még akár 2027-ig is kapjon további üzemeltetési engedélyt. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és a további atomerőművi személyzet kiképzésében való részvétel ennek szükségességét kifejezetten alátámasztja. Fentiek alapján a létesítmény leszerelésével 2027 után kell számolni. 2014-ben elkészült az Oktatóreaktor előzetes leszerelési terve, amely a reaktor azonnali leszerelését irányozza elő úgy, hogy a reaktorépületben bizonyos funkciók (pl.: laboratóriumok) a leszerelést követően is megmaradnának.

Az MTA EK Budapesti Kutatóreaktorát 1959-ben építették. A zóna módosítására 1967-ben került sor, új fűtőelem bevezetésével. 1986 és 1992 között a létesítményt felújították, új tartályt építettek be és a hőteljesítményt 10 MW-ra növelték. A létesítmény kutatási és izotópgyártási feladatokat lát el. A kutatóreaktor tervezett üzemideje 30 év, az üzemeltetést 2023-ig tervezik, de egyrészt az üzemanyagárak drágulása miatt a reaktor végleges leállítására már hamarabb is sor kerülhet, másrészt, igény esetén, az üzemidő további tíz évvel történő meghosszabbítása is bekövetkezhet. A reaktor leszerelésével kapcsolatban nemzetközi közreműködéssel 1997-ben és 1998-ban készült tanulmány. 2005-től kezdődően, 5 évenkénti felülvizsgálat (aktualizálás) mellett előzetes leszerelési terv készült, amely a Budapesti Kutatóreaktor Végleges Biztonsági Jelentésének 6. kötete.