Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

A kiégett fűtőelemek kezelése

Az atomerőművek kiégett fűtőelemeinek biztonságos kezelésére jelenleg több megközelítés létezik. Az egyik a nyitott fűtőelem ciklus, amikor a kiégett kazettákat feldolgozás nélkül, közvetlenül helyezik el mélységi geológiai tárolóban. Egy másik megközelítési mód a részben vagy teljesen zárt fűtőelem ciklus, amely az elhasznált fűtőelem újrafeldolgozását, és az így kinyert plutónium és urán újrahasznosítását jelenti. A harmadik lehetőség az, hogy a kiégett üzemanyagot hosszabb időre átmeneti tárolókban helyezik el, amíg döntés születik az újrafeldolgozásukról vagy a végleges elhelyezésükről.

Az átmeneti tárolás azonban elkerülhetetlen lépés, bármely kiégett fűtőelem kezelési stratégiáról legyen is szó. Műszaki okok miatt a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos tevékenységek kezdeti időszakában mindig szükség van átmeneti tárolásra. Ezen idő alatt jelentősen lecsökken a kiégett kazetták sugárzása és hőtermelése, ami megkönnyíti a későbbi műveletek elvégzését.


A KKÁT ismertetése

Az atomerőművek működésének egyik következménye, hogy a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék mellett elhasznált (kiégett) fűtőelemek is keletkeznek, melyek kezeléséről és elhelyezéséről gondoskodni kell. Miután eltávolítják a Paksi Atomerőmű reaktorából a kiégett üzemanyagot, azt bizonyos ideig az atomerőműben lévő vizes, úgynevezett pihentető medencében helyezik el. Ekkor már nem folyik bennük nukleáris láncreakció, csupán a radioaktív bomlások eredményeznek hőfejlődést. A tárolási idő korlátját a pihentető medence kapacitása szabja meg. A 3-5 éves pihentetési időszak leteltével a kazettákat átszállítják a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT).

A KKÁT telephelye a Paksi Atomerőmű üzemi területe mellett, annak déli részéhez csatlakozva helyezkedik el. A telephely Tolna megyében, Paks város központjától 5 kilométerre, délre, a 6. sz. főközlekedési út és a Duna közötti területen található. Az átszállításhoz a kiégett kazettákat vízzel töltött szállítókonténerbe helyezik. A konténer külső felületének dekontaminálását követően, azt vasúti kocsin szállítják át a KKÁT-ba. Egy konténerben maximum 30 darab kazetta helyezhető el.


A KKÁT egy moduláris, kamrás típusú létesítmény, mely a kiégett fűtőelem-kazetták száraz tárolását biztosítja. A tároló földfelszíni épület, amelyben a kazettákat a vízzel telt konténerből kivéve egy szárító berendezés segítségével teljesen megszárítják, majd egyenként, az átrakógép segítségével hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el. A tárolócsövek vasbetonfalakkal körülvett kamrákban sorakoznak, függőleges helyzetben. A tárolócsövek körüli, majdnem 2 méter vastag vasbetonkamra megfelelő árnyékolást biztosít a radioaktív sugárzás ellen. A tárolás száraz körülmények között történik, a termelődő maradék hőt pedig a levegő természetes huzathatásán alapuló hűtési rendszer szállítja el. Így elektromos vagy más műszaki hiba következtében sem kell tartani a hűtés megszűnésétől. A hűtőlevegő a tárolócsövek között áramlik, ezért a kazettákkal közvetlenül nem érintkezhet. A tárolócsövekben semleges gázkörnyezetet (nitrogén) biztosítanak, amelynek a nyomását folyamatosan ellenőrzik.

  

Az épület tervezéskor a radiológiai és hűthetőségi szempontok mellett figyeltek a szeizmikus hatásokra, talajvíz elleni védelemre is. A KKÁT tervezési alapszintjét úgy határozták meg, hogy a figyelembe vett maximális árvízszint esetén se következhessen be a létesítmény elárasztása. A telephely szeizmicitását jellemző 10.000 éves visszatérési idejű földrengésre 0,35 g maximális vízszintes szabadfelszíni gyorsulás értéket rögzített az engedélyező hatóság. A KKÁT vészjelző rendszerei igazodnak az atomerőmű hasonló rendszereihez. A telephelye beleesik a Paksi Atomerőművet övező 3 kilométeres, repülési szempontból 5950 m magasságig tiltott légtérbe.