Tovább a fő tartalomra

Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló

A kis és közepes aktivitású intézményi eredetű hulladékok kezelése

A létesítmény feladata a nem atomerőművi, úgynevezett intézményi eredetű hulladékok kezelése és tárolása. Ilyen típusú radioaktív hulladékok az izotóptechnika alkalmazásával egyidejűleg már az 50-es évek óta keletkeznek Magyarországon, elsősorban az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kutatási, oktatási tevékenységek során. A felsorolt területekhez tartozó intézmények az atomerőműnél jelentősen kisebb mennyiségben termelnek hulladékot, jelenleg mintegy 3-15 m3 kis és közepes aktivitású hulladék és kb. 300 db elhasznált sugárforrás, valamint jellemzően 1000 db füstérzékelőkből kiszerelt sugárforrás keletkezik évente. A mértékadó izotópok a Co-60, a Cs-137, a Sr-90, a C-14 és a H-3.

Az RHFT ismertetése

A fióktelep Kisnémedi és Püspökszilágy határában terül el, a helyszín kiválasztásakor fontos szempontként szolgáltak a földtani adottságok: a környezethez viszonyítva magasan, agyagos-löszös talajban lett kialakítva a tároló, ahol a talajvíz közel 20 méteres mélységben található, így a radioaktív izotópok felszín alatti vizekben történő terjedése elkerülhető. A tároló részét képezik az ellenőrzött zónán belül, a kültéren található felszínközeli vasbeton tárolómedencék („A” és „C” típusú tárolók), szénacél és rozsdamentes acél csőkutak („B” és „D” típusú tárolók). Az RHFT-ben összesen 60 db 70 m3-es és 6 db 140 m3-es „A” típusú és 8 db 1,5 m3-es „C” típusú tárolómedence, továbbá 32 db „B” típusú és 4 db „D” típusú csőkút létesült. Az üzemi épületben történik a radioaktív hulladékok fogadása, feldolgozása, illetve a pinceszinti tárolótéren lévő átmeneti tárolókban és csőkutakban az átmeneti tárolása. Az RHFT kültéri tárolóiban véglegesen 5040 mradioaktív hulladék helyezhető el, míg az üzemi épületben lévő átmeneti tárolókban mintegy 300 m3 hulladék átmeneti tárolására van lehetőség.

           

A telephely fő tevékenységeire vonatkozóan rendelkezik a szükséges hatósági engedélyekkel:

  • országos területi hatályú engedély a radioaktív anyagok (hulladék) közúti szállítására;
  • üzemeltetési engedély a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló üzemeltetésére;
  • a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló környezetvédelmi működési engedélye;
  • Püspökszilágy, Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephely vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés vízjogi üzemeltetési engedély.

A radioaktív hulladék útja

A szilárd, radioaktív hulladékot legtöbbször az RHK Kft. szállítja a telephelyre, saját járművén, előre egyeztetett időpontokban. Miután az átadó intézmény fogadja Társaságunk járművét és szakembereit, átadja a rendszerint fémhordóba csomagolt radioaktív hulladékot. Elhasznált sugárforrások esetén a szállítás speciális, sugárárnyékolt konténerben történik, ekkor a csomagolást az RHFT szakemberei végzik. Az RHFT munkatársa ellenőrzi a csomag sértetlenségét, sugárzását, azonosítóval látja el a hordót, majd beemeli a szállítójárműbe. A csomag rögzítése és az okmányok kitöltése után veszélyes anyag szállítására vonatkozó jelzés kerül a járműre, mivel a szállítást a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ADR követelményei szerint kell végezni. A jármű a telephelyre érve elsőként a sugárkapun halad át, amely ismételten méri a szállítmány radioaktív tartalmát. A hulladék fogadása és lerakodása az üzemi épületben történik. A hordókat egyedi azonosító jellel látják el, majd legnagyobb részét hordkeretben az átmeneti tárolóba viszik. Erre azért van szükség, mivel a radioaktív hulladék nagyobb része a végleges elhelyezést megelőzően feldolgozáson esik át. 2014-ben kezdte meg működését az ipari hordószkenner, amivel a feldolgozás megkezdése előtt a szakemberek átvilágítják a hordókat. A szkenner megmutatja a hordóban lévő anyag elhelyezkedését, sűrűségét, valamint a benne lévő radioaktív izotópok mennyiségét és minőségét is. A feldolgozás első lépése a válogatás, amit a 2015-ben felújított válogatóboxban végeznek. A technológia lehetővé teszi, hogy a hulladék osztályozását a kezelő személyzet a környezettől izolálva, biztonságosan és gyorsan végezhesse. A válogatás során az anyagokat tulajdonságaik szerint szétválasztják és amennyiben szükséges, további feldolgozási eljárásoknak – például préselés, cement mátrixba helyezés, beágyazás, stb. – vetik alá. Az ideális térkihasználás érdekében az átválogatott hulladékot tömörítik, ehhez nagy teljesítményű prést használnak. A feldolgozott hulladékot szabványos hordóba csomagolják, az előírásoknak megfelelően jelölik, nyilvántartásba veszik, ezek után helyezik el az „A” típusú medencékben.

                                                      

Speciális kezelést igényelnek az elhasznált, zárt sugárforrások, amelyek mennyisége lényegesen kisebb, mint a hordós hulladéké. Az elhasznált sugárforrásokat tárolás előtt az úgynevezett forrókamrában kell feldolgozni, amely ólommal árnyékolt, kémlelő-ablakokkal felszerelt, biztonságos, zárt rendszer. A szükséges munkafolyamatokat szakembereink úgynevezett manipulátorok segítségével végzik, amely precíziós alkatrészek lemásolják az emberi kéz mozdulatait, finom mozgásra képesek, fogni és dolgozni egyaránt pontosan lehet velük. A zárt sugárforrásokból származó kis méretű radioaktív anyagok korrózióálló acél gyűjtőtokokba kerülnek, majd a rozsdamentes tárolótokokat – még a forrókamrában – hegesztéssel hermetikusan lezárják. A tokozott sugárforrásokat a pinceszinten lévő csőkutakban, illetve a kültéren lévő „B” vagy „D” típusú csöves tárolókban helyezik el.

  Az RHFT-be beérkezett és ott tárolt radioaktív hulladékokról részletes nyilvántartást vezetnek. Ezt segíti a 2015-ben kialakított hulladéknyilvántartó modul, mely automatikussá teszi a hulladék útjának nyomon követését. A modul kiegészült a radioaktív hulladék bejelentésére szolgáló internetes felülettel is, melyen keresztül partnereink biztonságosan és egyszerűen tudják hulladék átadási szándékukat jelezni.


Korszerűsítés és fejlesztés 

Lévén, hogy több mint 40 éves intézményről van szó, fontos, hogy annak állapota és felszereltsége a mai kor színvonalának, a követelményeknek megfelelő legyen. Társaságunk megalakulását követően elkezdtük a fióktelep biztonságának növelésére és korszerűsítésére irányuló fejlesztéseket. Ezeknek a beruházásoknak köszönhető az üzemi épületben található átmeneti tároló, amely olyan radioaktív hulladékok tárolására is alkalmas, amelyeket nem lehet véglegesen elhelyezni a telephelyen (hosszú élettartamú izotóppal szennyezett anyagok, vagy a nukleáris anyagok, melyeknek ezen belül is saját tárolóhely épült). Az átmeneti tároló egyfajta puffer tárolóként is szolgál, olyan esetekre, amikor egyidejűleg nagyobb mennyiségű hulladékot kell átvenni az RHFT-ben.

2014-ben a létesítmény új portaépülettel és diszpécserközponttal bővült, valamint a laborépület átalakítása, korszerűsítése is befejeződött, az új kerítés kialakításával párhuzamosan. A fizikai védelmi rendszereket is bővíteni kellett a hozzáépítések miatt. A fejlesztések az időközben hatóságilag előírt biztonsági feladatok – légi behatolás jelzése, fokozott vagyonbiztonság – teljesítésére is alkalmasak lettek.

A Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszert (SER) szintén a mai kor követelményeihez és a hatósági elvárásokhoz kellett igazítani. A mérőműszerek egy közös rendszerbe kerültek, emellett a dolgozók szennyezettség-ellenőrzését célzó sugárkapuk is korszerűsödtek. 2015-ben került sor a radioaktív hulladék szelektálásához használt válogatóbox modernizálására, valamint a technológiai épület légtechnikai rendszerének teljes cseréjére.

Biztonságnövelő Program

Kiemelt feladat az úgynevezett történelmi hulladékok mai kor követelményeinek megfelelő átcsomagolása és elhelyezése. Ennek oka, hogy az 1970-80-as években – az akkori szabályozásnak megfelelően – hosszú felezési idejű izotópokat és radioaktív sugárforrásokat is elhelyeztek a tárolómedencékben. A legújabb biztonsági elemzések azt mutatták, hogy hosszú távon előfordulhat olyan esemény, amely során a lakosság – például házépítés, útépítés – érintkezhet ezekkel az anyagokkal és a megengedettnél nagyobb dózisokat kaphat. Ennek elkerülésére a hulladékcsomagokat a medencékből ki kell termelni, és azok átválogatásával, tömörítésével és újracsomagolásával a probléma megszüntethető. A folyamat sikeres elvégzésének lehetőségét az a 2006-2008.  között elvégzett demonstrációs program igazolja, amely során négy tárolómedencéből 220 m3 hulladékot emeltek ki és válogattak át. A kondicionálás és átcsomagolás után a hulladék térfogata 200 m3 lett. A nyert 20 m3 a telephelyen körülbelül 2-5 év alatt átvett hulladék mennyiségével egyezik meg. Így nem csak a hosszú távú biztonság növelésére nyújt lehetőséget a program, hanem a fióktelep kapacitásának jobb kihasználására is.

2017-ben megkezdődött a program következő lépésének végrehajtása. Ennek első szakaszában egy könnyűszerkezetes csarnok, ezen belül a medencék fölé épülő konténment és a kapcsolódó infrastruktúra épül meg. A második szakasz a hulladék kitermelése és kezelése, míg a harmadik a medencék lezárása lesz.

A program végrehajtása során a nyitott tárolómedencéket a környezettől el kell különíteni, ami kettős védelmi rendszer kialakításával történik. A külső acélszerkezetű csarnok a belső konténment és az azt kiszolgáló berendezések időjárás elleni védelmét szolgálja. A mozgatható, egyszerre 4 medencét lefedő belső épület – az úgynevezett konténment – biztosítja a medencékből történő hulladék kitermelés végrehajtására a megfelelő munkakörülményeket, illetve elszigeteli a nyitott tárolómedencéket a környezettől.  A konténment önálló szűrő-szellőztető rendszerrel rendelkezik, ami az épület belsejében a légkörinél alacsonyabb nyomást tart, így a levegő csak a szűrőrendszeren keresztül tud kijutni a környezetbe. A konténmentbe történő ki- és belépés, illetve hulladékmozgatás csak a hulladék-kiadó zsilipen és a személyi zsilipen történhet. A konténmenten belül egy hidraulikus emelőkar segíti a hulladékok kitermelését és rakodását.