Nyugat-mecseki kutatás

Kezelendő hulladék

 A radioaktív hulladékot a bennük található radioaktív izotópok mennyiségétől függően kis, közepes és nagy aktivitású kategóriába; míg az izotópok típusától függően rövid és hosszú élettartamú kategóriába soroljuk. A kiégett fűtőelemek, illetve az azok újrahasznosítása után visszamaradó hulladékok a nagy aktivitású kategóriába tartoznak. A rövid élettartamú, valamint a kis és közepes aktivitású hulladék végleges tárolása már megoldott feladat Magyarországon. A hosszú élettartamú és nagy aktivitású radioaktív hulladék, valamint a kiégett fűtőelemek (együtt a továbbiakban: nagy aktivitású hulladék) átmeneti tárolására szintén jól működő gyakorlatot alkalmazunk, míg a végleges elhelyezésükre irányuló kutatás jelenleg is folyamatban van.

Nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének előkészítése

A nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezését széleskörű nemzetközi egyetértés szerint mélységi geológiai tárolóban lehet biztonságosan megoldani. A mélységi geológiai tároló egy több száz méter mélyen megépülő létesítmény, amely védett a felszíni hatásoktól, folyamatoktól, és amelyben az ember alkotta műszaki létesítmények mellett a stabil földtani környezet is garantálja a hosszú távú biztonságot. Abban is egységes álláspont alakult ki a hulladékkezelésben érintett nemzetközi szervezetek körében, hogy egy mélységi geológiai tároló egyaránt alkalmas a kiégett nukleáris üzemanyag közvetlen elhelyezésére, valamint a feldolgozott kiégett üzemanyag maradékainak elhelyezésére is. A 2015 áprilisában az Országgyűlés által jóváhagyott nemzeti politika szerint a nagy aktivitású hulladék elhelyezését Magyarországon is egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Egy ilyen tároló befogadására alkalmas terület (kőzet) földtani kutatása, kijelölése és megfelelőségének igazolása, valamint a hulladékcsomagok végleges elhelyezése során alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozása – a nemzetközi példák alapján – hosszú, évtizedekig tartó folyamat. Az értékelések során a létesítmény hosszú távú (akár többszázezer év) biztonságát is bizonyítani kell.

Magyarországon ez idáig még nem született meg a döntés, hogy a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával, vagy annak közvetlen végső elhelyezésével zárjuk-e le az ún. üzemanyagciklust. Magyarországnak azonban mindenképpen szüksége van egy mélységi geológiai tároló kialakítására, hiszen a nagy aktivitású radioaktív hulladék, illetve a hosszú élettartamú kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, valamint a kiégett üzemanyag (vagy az üzemanyag feldolgozási maradékainak) elhelyezésére az üzemanyagciklus-zárás politikájától függetlenül is fel kell készülni. Előre kell haladni a végleges elhelyezésre szolgáló tároló létesítmény telephelyének kiválasztásával, mert annak megvalósítása több évtizedet igényel.

Kutatás a Nyugat-Mecsekben

Magyarországon a lehetséges tároló helyszínét kijelölő kutatási program 1993 végén indult el, a mecseki uránbányából nyitott vágatokban, a Bodai Agyagkő Formáció vizsgálatával. Az akkori elemzések nem tártak fel olyan körülményt, ami a kőzetet alkalmatlanná tenné a mélységi geológiai tároló kialakítására. 2000-ben az ország egész területére kiterjedő értékelés szerint is ez a képződmény bizonyult a legígéretesebb befogadó kőzetnek. Ez alapján az RHK Kft. több fázisra tagolódó, felszíni majd felszín alatti földtani kutatási programot irányzott elő a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmas telephely és egy új földalatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölésére a Nyugat-Mecsekben.

Az RHK Kft. a földtani kutatást 2004-ben kezdte meg, és az első ütem egészen 2010-ig tartott. Mélyfúrások létesültek, geofizikai mérések történtek, számos értékelés készült, valamint vízföldtani és geodinamikai monitoring rendszert alakítottunk ki, amely a mai napig üzemel. A kutatás következő üteme 2014-től 2017-ig tartott. Ennek során három kutató fúrás létesült 474, 913 és 1030 m-es mélységgel, amelyek alapvetően igazolták a Bodai Agyagkő Formáció kedvező tulajdonságait. A további terepi munkák részeként egy közel 700 m hosszú, 2–6 m mélységű kutatóárkot létesítettünk. A kutatóárok nem tárt fel semmilyen, az utóbbi pár százezer évben végbement mozgásra utaló jelenséget. Emellett földtani, vízföldtani és geomorfológiai térképezést végeztünk, 2 db szeizmikus szelvény mérésére került sor több mint 30 km hosszúságban, továbbá folytattuk a környezeti és geodinamikai megfigyelő rendszer üzemeltetését. Több mint egy évig tartó laboratóriumi vizsgálatot is végeztünk radioizotópokkal az agyagkő transzport tulajdonságainak meghatározására. A földtani kutatás addigi eredményeiről 2017-ben zárójelentést nyújtottunk be a hatóságnak.


Jövőbeli feladatok

Az új jogszabályi előírásoknak megfelelően, 2018-ban az RHK Kft. összeállította a Bodai Agyagkő Formáció telephelykutatási keretprogramját, amely 2032-ig határozza meg a feladatokat. A keretprogramot az Országos Atomenergia Hivatal 2019-ben jóváhagyta. Ez alapján folyik a következő kutatási fázis tervezése és a kivitelezési pályázatok kiírása. A következő években újabb kutató fúrások mélyítésére, valamint területi szeizmikus felmérésre kerül sor a Nyugat-Mecsekben.

A nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos fő feladatok ütemezése várhatóan a következő lesz:

2019-2032: felszíni földtani kutatás;
2033-2038: felszín alatti földtani kutatás – kutatólabor létesítése;
2039-2054: kutatólabor üzemeltetése, kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása;
2055-2063: felszín alatti tároló létesítése, üzemeltetési engedély megszerzése;
2064-2079: tároló üzemeltetése, a kiégett üzemanyag beszállítása és elhelyezése;
2080-2084: tároló végső lezárása.

Még nincs eldöntve, hogy a kutatólaboratórium része lesz-e a későbbi tárolónak vagy sem. Az ezzel kapcsolatos döntést a felszíni kutatások eredményeinek és a tároló előzetes elrendezésének figyelembe vételével lehet meghozni. A döntéstől függetlenül a kutatólaboratórium létesítése jelentős mérföldkő a tároló megvalósításának folyamatában. Ezen a ponton válik szükségessé a létesítést előkészítő tevékenységek megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulásának megkérése, amelyet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény ír elő.

A nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítési folyamatában Magyarország a „mérlegelve előrehaladás” politikáját követi. Előrehalad a tároló telephelyének kiválasztásában, de mérlegeli az üzemanyagciklus-zárási stratégia kiválasztását befolyásoló fejleményeket is.