Tárolók, technológiák, stratégia – Merre tart az RHK Kft.?

Kezdjük a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóval, hiszen ez esetben egy olyan projekt indulása kerül karnyújtásnyi távolságra, ami már több mint két évtizede előkészítés alatt van.

Valóban, a biztonságnövelő programhoz kapcsolódó munkálatokhoz egészen a kétezres évek elejéig vissza kell menni az időben. Ez idő alatt a létesítményben bővítéseket, átalakításokat, rekonstrukciós munkákat, demonstrációs programot hajtottunk végre, biztonsági elemzéseket végeztünk el. A célunk a történelmi hulladékok korszerű követelményeknek megfelelő átcsomagolása és elhelyezése. Most jelentős mérföldkőhöz érkeztünk: benyújtottuk a hatósághoz az egyes medencesor 24 medencéjének bontási engedélykérelmét. A projekt szempontjából kiemelt jelentőségű átalakítási engedély iránti kérelem előkészítése még folyamatban van, azonban terveink szerint ezt is benyújtjuk az Országos Atomenergia Hivatal részére még 2026 folyamán. Az engedély megszerzése lehetővé teszi a medencék megnyitását, valamint a bennük található hulladék kitermelésének megkezdését.

A korábbi tárolókapacitás problémákat megoldották?

Igen, szintén a korábbi évek feladatai között szerepelt, hogy megteremtsük a bátaapáti tárolónkba történő hulladék-átszállítás lehetőségét a telephelyről. Az első szállítmány 2024-ben került át 6 évnyi előkészítő munkát követően. Az idei évben folytatjuk az újracsomagolt hordók átszállítását, melynek eredményeként elegendő kapacitás szabadulhat fel ahhoz, hogy a biztonságnövelő program akár már jövőre elindulhasson – a fenti engedélyek birtokában.

Ha már a bátaapáti tároló szóba került: rég nem látott esemény veheti kezdetét a közeljövőben.

Így van, tavaly decemberben vállalkozási szerződést kötöttünk a föld alatti 5. és 6. tárolókamrák kialakítására. A beruházás keretében két új tárolókamra létesül bányászati térképezési módszerrel, robbantásos technológia alkalmazásával. A Társaságunkat jellemző stratégiai gondolkodást példázza, hogy a sok évnyi tapasztalatra alapozva, olyan kamrageometriát terveztünk meg, amely a jelenleg üzemelő és a tervezett atomerőmű hulladékcsomagjainak optimális fogadására is alkalmas. A vágathajtás még idén elindul a terveink szerint, a beruházás befejezése 2029-re prognosztizálható.

E mellett folytatódik a 2025-ben megkezdett föld alatti 3-as kamrában a vasbeton tárolómedence kiépítése. A vállalkozási szerződést 2025-ben írtuk alá, a kivitelezés tervezett befejezése 2027 márciusának vége. A fenti beruházások mellett a Látogatóközpont fejlesztése is napirenden van. A projekt keretében a felszíni látogatótér kisebb átalakításon esik át, valamint átépítésre kerül a felszín alatti látogatótér is. A fejlesztés a tervek szerint még az idei évben megkezdődhet.

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját érintően milyen jelentős változások várhatók a következő évtizedben?

Megkezdtük a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításából származó többlet kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának megalapozását és az ehhez szükséges engedélyezési folyamatok előkészítését. A vizsgálatok során a jelenlegi technológia további alkalmazását és további korszerű, biztonságos tárolási megoldásokat is értékeltünk. Az előkészítő elemzések alapján stratégiai döntés született arról, hogy a KKÁT jövőbeli bővítése a korábbi moduláris kamrás rendszer helyett korszerű, nemzetközileg is alkalmazott konténeres tárolási technológiával valósuljon meg.

Milyen feladatokat jelent ez a társaság számára?

A projekt átfogó létesítményszintű engedélymódosításokat igényel. Célunk, hogy a szinergiákat kihasználva egységes rendszerben kezeljük a további üzemidő-hosszabbításból, illetve a jövőbeni új atomerőművi blokkok működéséből származó kiégett fűtőelemek átmeneti tárolását. A feladat nemcsak technológiai fejlesztést, hanem több, egymásra épülő hazai és nemzetközi engedélyezési eljárás összehangolását is jelenti.

Milyen engedélyezési folyamatokról beszélünk?

Az első lépés a KKÁT környezetvédelmi engedélyének módosítása, amely környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében történik. Ennek megalapozására már készül a környezeti hatástanulmány, melynek célja a tervezett konténeres átmeneti tárolási technológia és a jelenleg üzemelő létesítmény környezeti hatásainak bemutatása, értékelése és a környezetvédelmi megfelelőség igazolása. Az eljárás során vizsgálni kell a lehetséges országhatáron átterjedő környezeti hatásokat is az Espoo-i Egyezmény követelményeinek megfelelően.

Emellett európai uniós adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeknek is meg kell felelnünk. A környezetvédelmi engedélyeztetést követően indulhat a létesítési engedélyezés előkészítése, amely során igazolni kell, hogy a tervezett átmeneti tárolási technológia megfelel a nukleáris biztonsági, sugárvédelmi és környezetvédelmi követelményeknek.

Milyen szakmai munka zajlik az előkészítés során?

Ez tipikusan olyan projekt, ahol a szakterületek összehangolt együttműködésére van szükség. A földtani és műszaki szempontok mellett hosszú távú biztonsági, sugárvédelmi, környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági kérdéseket is vizsgálni kell. A munkában geológusok, fizikusok, sugárvédelmi szakértők, környezetmérnökök, közgazdászok, kommunikációs és stratégiai szakemberek is részt vesznek.

Mivel Magyarországon ilyen tároló még nem üzemel, kiemelten fontos számunkra a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése. Több külföldi radioaktívhulladék-kezelő szervezettel folytattunk egyeztetéseket (pl. francia, szlovák) a telephelykiválasztásról, a műszaki megoldásokról és az üzemeltetési tapasztalatokról. Mindez komoly segítséget jelent a hazai elhelyezési koncepció kialakításában, hogy a jövőben egy hosszú távon is biztonságos és fenntartható megoldás valósulhasson meg Magyarországon.