Megalakult a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok (NKAH) elhelyezését előkészítő projekt a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nél.
Megjelenés eredeti helye: TEIT Hírek
Fotó: Babai István
Új projekt, új nézőpontok
Nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék legnagyobb mennyiségben a Paksi Atomerőmű és az építés alatt álló új atomerőművi blokkok majdani leszerelése során fog keletkezni, de az atomerőmű normál üzemeltetéséből és a további üzemidő-hosszabbítása kapcsán elvégzendő felújítási munkák során is számolunk ezen kategóriába sorolt hulladékok keletkezésével. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékokat általában felszíni tárolókban, a kis és közepes aktivitású hulladékoknál egyszerűbb műszaki kialakítású létesítményekben helyezik el. A radioaktivitásuk jellemzően csak kismértékben haladja meg a természetes környezetben is jelen lévő szintet. Ennek ellenére kezelésük és elhelyezésük szigorú biztonsági szabályok szerint történik, hogy hosszú távon is biztosított legyen az emberek és a környezet védelme. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó tároló majdani megvalósítására való felkészülés operatív feladatait a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) Stratégiai és Műszaki Igazgatósága egy új projekt keretében koordinálja és irányítja. A projekt jelenleg az előkészítő feladatokra fókuszál. Arról, hogy mik is ezek a feladatok pontosan, és hogyan áll össze egy ilyen projekt, Vass Péter stratégiai főmérnököt, a projekt vezetőjét kérdeztük.
Mit lehet tudni erről a hulladéktípusról?
A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok kategóriája, aNemzetközi Atomenergia Ügynökség vonatkozó biztonsági útmutatója mentén 2018-ban került be a magyar jogrendbe. Ebbe az osztályba az olyan radioaktív hulladékok tartoznak, amelyekben jellemzően csak 30 évnél rövidebb felezési idejű izotópok vannak, de ezek is csak korlátozottan, és aktivitásuk legfeljebb 150-200 év alatt a mentességi szint alá csökken. Ilyen hulladékok tipikusan az atomerőművek leszereléséből származó beton törmelékek.
Mikor és milyen céllal alakult meg a projekt?
Az RHK Kft. már a kategória hazai bevezetése óta foglalkozik az elhelyezési lehetőségekkel. Ennek egyik lehetséges iránya egy olyan önálló tároló létesítése, amely kifejezetten a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgál. A leendő tároló előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátását az RHK Kft. vezetősége idén márciusban projektstruktúrába szervezte. A projekt célja egy felszíni elhelyezésre alkalmas nagyon kis aktivitású radioaktívhulladék-tároló telepítésének előkészítése, különös tekintettel a telephelykutatási keretprogram és az azt megalapozó háttérdokumentumok összeállítása.
Milyen szakterületeket kell bevonni a projektbe?
Pontosan az adja a projekt lényegét, hogy a tagjai minden releváns szakmai oldalt képviseljenek, így minden kérdést közösen, összhangban tudjunk mérlegelni. A szükséges földtani alapok mellett műszaki és hosszú távú biztonsági szempontokat, kiválasztási kritériumokat, társadalmi és gazdasági aspektusokat is figyelembe kell venni. Éppen ezért vannak jelen a projektben geológusok, fizikusok, sugárvédelmi szakértők, környezetmérnökök, kommunikációs, közgazdasági és stratégiai területen dolgozó kollégák. A különböző szakterületek együttműködése biztosítja, hogy a projekt során minden releváns szempont összehangoltan, átlátható módon és a hosszú távú biztonság figyelembevételével kerüljön értékelésre.
Milyen munkafolyamatok indultak el eddig és mik a jövőbeni feladatok?
Az elmúlt években főként nemzetközi tapasztalat- és információgyűjtés, stratégiai tervezés és a lehetséges hazai elhelyezési koncepciók előkészítése történt. A projekt egyik kiemelt feladata a hulladék kategória bevezetése óta eltelt időszakban elvégzett előkészítő tevékenységek eredményeinek áttekintése, a hazai és nemzetközi információk összegyűjtése, aktualizálása, szükség esetén felülvizsgálata. A projekt keretében feladat a telephely kiválasztására vonatkozó követelmények, valamint a lehetséges műszaki koncepció felülvizsgálata és az elhelyezendő nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok fizikai, kémiai és radiológiai jellemzőinek és várható mennyiségének meghatározása. Ez utóbbi feladatot a Paksi Atomerőmű szakembereivel együtt végezzük.
Magyarországon ilyen tároló jelenleg nem üzemel. Megvizsgáltok más, nemzetközi NKAH tárolókat is?
Minden szakmai projektünk során kiemelt figyelmet fordítunk a nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerésére. Ez különösen fontos egy olyan létesítmény esetében, amely Magyarországon még nem működik, ugyanakkor több országban már hosszú ideje biztonságosan és eredményesen üzemel. Az NKAH projekt kapcsán több nemzetközi radioaktívhulladék-kezelő céggel vagyunk együttműködésben. A projekt előkészítése során célunk, hogy részletesen megismerjük a külföldön alkalmazott műszaki megoldásokat, telephelykiválasztási módszereket, biztonsági megközelítéseket és üzemeltetési tapasztalatokat. Az elmúlt években több alkalommal folytattunk szakmai egyeztetéseket például francia és szlovák kollégákkal a tárolójuk telephelyének kiválasztási kritériumairól, annak műszaki kialakításáról, az alkalmazott hulladékcsomagokról, valamint üzemeltetési és monitoring tapasztalataikról is. A nemzetközi tapasztalatok hasznosítása fontos alapot biztosít ahhoz, hogy a későbbiekben a hazai adottságokhoz illeszkedő, korszerű és biztonságos tárolási koncepció kerülhessen kialakításra.
