Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló

A kis és közepes aktivitású atomerőművi eredetű hulladékok kezelése

A megoldandó feladat az atomerőművi eredetű szilárd és folyékony, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése. Az atomerőmű üzemeltetése során keletkező szilárd halmazállapotú radioaktívhulladék többségét 200 literes acélhordókban, tömörített formában tárolják, a folyékony radioaktív hulladékot tartályokban gyűjtik az atomerőműben. A hulladékokat csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a folyékony hulladék szilárdítására is sor kerül az atomerőműben mielőtt a végleges tárolóba szállítják. Az atomerőmű lebontásakor is keletkezik kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, melyet feldolgozott állapotban, szilárd halmazállapotban kell véglegesen elhelyezni, együtt az üzemviteli hulladékokkal.

Az NRHT ismertetése

A Paksi Atomerőmű működése közben az elhasznált (kiégett) fűtőelemek mellett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék is keletkezik, melynek kezeléséről, elhelyezéséről gondoskodni kell. A végleges elhelyezés céljából létesítették a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót. Az eredeti tárolási koncepciónak megfelelően a hulladékcsomag elkészítése (hordók vasbetonkonténerbe helyezése majd a vasbetonkonténerek inaktív betonnal feltöltése; az így létrejött hulladékcsomagot monolitblokknak hívjuk) az NRHT-ban történt 2017-ig. Az NRHT I-K1 megjelölésű tárolókamrája 2017. májusában megtelt. A jövőben már a Paksi Atomerőműben előállított hulladékcsomagokat fogad az NRHT és gondoskodik azok elhelyezéséről az I-K2, majd ennek megtelését követően a további tárolókamráiban.

A hulladék végleges elhelyezésére a felszín alatt, 200-250 méteres mélységben kialakított tárolókamrák biztosítanak lehetőséget. A mélybe két párhuzamos lejtősakna vezet le 10% lejtéssel, 1,7 kilométer hosszan, melyeket 250 méterenként keresztvágatok kötnek össze, így biztosítva menekülési útvonalat veszély esetén. Az alagútrendszer (közel 6 kilométer hosszú) két részét különíthetjük el, az ellenőrzött zónát a tárolókamrákkal és az építési területet, melyeket leplombált kerítés választ el egymástól. A tárolókamrákban történik a hulladékcsomagok végleges elhelyezése, míg az építési területről történhet a tároló további bővítése.

 Itt tekintheti meg videónkat a tároló robbantásos módszerrel történő kialakításáról!

Tárolási koncepciók

Az I-K1 megjelölésű tárolókamrában alkalmazott tárolási koncepció szerint a hulladék az atomerőműben került 200 literes acélhordókba, majd összepréselték és ezt követően a hordókat lezárták. A szigorú ellenőrzések után (van-e fizikai sérülés, gamma-dózisteljesítmény a hordó felületén és tőle 1 méterre, dörzsmintavétel a felületi szennyezettség ellenőrzésére, ezen kívül egy erre a célra készített szoftver ellenőrzi, hogy az átadott hordókban lévő aktivitások megfelelnek-e az NRHT átvételi korlátainak) Társaságunk szakemberei vették át a hordókat, melyeket az M6-os autópályán, Paks–Bátaszék-Bátaapáti útvonalon, saját, erre a célra kialakított és hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművel juttattak az NRHT-ba.

A technológiai épületben a hordókat kilencesével vasbeton konténerbe helyezték, a konténerben fennmaradó üres helyet pedig inaktív betonnal töltötték ki. A hét napos pihentetés után, ezeket a legfeljebb 16 tonnás hulladékcsomagokat (monolitblokk) szállították az első, úgynevezett I-K1 jelű tárolókamrába, ahol egy speciális targonca segítségével helyezték őket a kijelölt pozícióba. A kamra 2017-ben telt meg, 537 konténerben 4833 hordó került így végleges tárolási helyére.

A második kamrában (I-K2) alkalmazott tárolási koncepció merőben eltér az azt megelőzőtől. Az új tervek szerint a vasbetonkonténereket úgynevezett kompakt hulladékcsomagok (KHCS) váltják le, melyeket a Paksi Atomerőműben készítenek el a szakemberek. A szintén 200 literes fémhordók négyesével kerülnek egy vékonyfalú, merevített acélkonténerbe. A hordók közötti teret ugyancsak kitöltik, de ez esetben már folyékony radioaktív hulladékból kevert cementpépet használnak, így a konténerek eddigi holt terét is radioaktívhulladék tölti ki. Ezeket az acélcsomagokat szállítják át az RHK Kft. munkatársai négyesével Bátaapátiba, a már megszokott, szigorú ellenőrzések elvégzése után, az eddig is használt útvonalon. Az új csomagok tárolása, a tárolókamrák kialakításának módosítását is megkövetelte. Az acélkonténereket nem közvetlenül helyezik el a felszín alatt, mint az egyes kamrában, hanem az I-K2 kamrában kialakított vasbetonmedencébe kerülnek. A csomagok elhelyezését ugyanaz a targonca végzi, kisebb átalakítások után. A még jobb helykihasználás érdekében hordók is kerülnek a lezárt medence tetejére. A kamrát szakaszosan töltik fel a szakemberek, melyeket körülbelül 19 méterenként vasbeton építőelemekből készülő falakkal zárnak le és a konténerek körüli üres teret cementhabarccsal töltik fel, míg végül az egész kamra megtelik.

Az új hulladékelhelyezési-rendszer helytakarékosabb mint elődje, így jelentős megtakarítást várnak tőle a szakemberek, miközben a már megszokott biztonság színvonalát továbbra is garantálni tudják.

A betárolással egy időben, az ellenőrzött zónán kívül folyamatosan zajlik a további tárolókamrák kialakítása, a tároló bővítése. Jelenleg az I-K1 tárolókamra megtelt, az I-K2 tárolókamra készen áll az új kompakt hulladékcsomagok fogadására. Az I-K3 és az I-K4 tárolókamra bányászati kialakítása szintén megtörtént. Az N1 és N2 jelölésű, utolsó két tárolókamra kialakítása a következő néhány év feladata, mellyel a tároló teljes befogadóképessége 20 ezer köbméter lesz, így nem csak az atomerőmű üzemideje, hanem az annak leszerelés során keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék számára is elegendő helyet biztosít.